Keresés ebben a blogban

Doufukuai

Egy 老外-ból lett 外人 tofuleszeletei Nánjīng és Shànghǎi után Tōkyōból. Több mint 14 éve nem középiskolás fokon Kelet-Ázsiáról.

Bejegyzések

鼠小僧 címkéjű bejegyzések megjelenítése

Mindet mutat

Nincs találat

Üzemeltető: Blogger

Doufukuai™

Chouwen: Tokyo, Japan; 曾经苍海难为水，除却巫山不是云!

Profil megnyitása

Archivum

2024 4

2023 19
- december 2
- november 2
- október 2
- szeptember 1
- augusztus 1
- július 2
- június 1
- május 1
- április 1
- március 2
- február 2
- január 2
2022 19
- december 2
- november 2
- október 1
- szeptember 2
- augusztus 1
- július 2
- június 1
- május 1
- április 1
- március 1
- február 3
- január 2
2021 21
- december 2
- november 1
- október 2
- szeptember 1
- augusztus 1
- július 2
- június 1
- május 1
- április 2
- március 3
- február 2
- január 3
2020 19
- december 2
- november 2
- október 1
- szeptember 1
- augusztus 4
- július 1
- június 1
- május 1
- április 1
- március 2
- február 1
- január 2
2019 21
- december 6
- november 1
- október 1
- szeptember 1
- augusztus 2
- július 1
- június 3
- május 1
- április 1
- március 1
- február 1
- január 2
2018 22
- december 4
- november 1
- október 2
- szeptember 3
- augusztus 2
- július 2
- június 2
- május 1
- április 1
- március 1
- február 1
- január 2
2017 21
- december 2
- november 1
- október 2
- szeptember 2
- augusztus 3
- július 1
- június 1
- május 2
- április 3
- március 1
- február 1
- január 2
2016 26
- december 1
- november 2
- október 1
- szeptember 2
- augusztus 3
- július 1
- június 1
- május 2
- április 2
- március 4
- február 2
- január 5
2015 54
- december 4
- november 2
- október 2
- szeptember 3
- augusztus 5
- július 2
- június 1
- május 4
- április 3
- március 10
- február 15
- január 3
2014 48
- december 3
- november 3
- október 4
- szeptember 2
- augusztus 2
- július 4
- június 4
- május 4
- április 1
- március 6
- február 2
- január 13
2013 66
- december 9
- november 5
- október 5
- szeptember 4
- augusztus 8
- július 5
- június 4
- május 7
- április 4
- március 1
- február 8
- január 6
2012 109
- december 4
- november 10
- október 9
- szeptember 5
- augusztus 9
- július 14
- június 14
- május 4
- április 8
- március 7
- február 9
- január 16
2011 135
2010 39
- december 2
- november 5
- október 7
- szeptember 7
- augusztus 4
- július 2
- június 3
- május 2
- április 2
- március 1
- február 1
- január 3
2009 6

További lehetőségek Kevesebb megjelenítése

Címkék

fotográfia
Japán
japán folklór
japán kultúra
japán nyelv
japán történelem
japán várostörténet
Kína
Kína történelme
kínai kultúra

kínai nyelv
kínai szleng
kínai városok
kínai várostörténet
Korea
Nanjing
Shànghǎi
Tōkyō
utazás

További lehetőségek Kevesebb megjelenítése

非死不可

Doufukuai

Népszerű tofuleszeletek

ギャル文字

- augusztus 08, 2013

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait , vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana , kínai írásjegyek , cirill betűk, stb. Pár példa: 禾ム→ 私ネ申 → 神木木 → 林才（よчｏぅ → おはよう / ぉﾚ￡∋ぅ⊇〃±〃ﾚヽма￡→ おはようございます→ jó re

Még több bejegyzés

A Kék-folyó tényleg kék?

- július 31, 2012

Az iskolai történelmi atlaszok előszeretettel hivatkoznak Kína két nagy folyamára, a Huang-hóra [Huáng Hé 黄河], mint a Sárga-folyóra , valamint a Jangcekiangra [Yángzijiāng, 扬子江], mint Kék-folyóra . A Huang-ho esetében az atlasz helytálló, de mi a helyzet a Jangcével? Milyen színű egyáltalán? Kínában több, mint 1500 folyó van, ezek közül a 6300 km hosszú Jangce, és az 5400 km hosszú Huang-ho a legnagyobb jelentőséggel bíró. A Huang-ho, vagyis a Sárga-folyó völgyét tekintik a kínai civilizáció bölcsőjének , ahol az első kínai faluközösségek, majd államok megalakultak, s kiknek egyik fontos problémáját képezte az állandóan áradásokkal fenyegető (valójában nem csak fenyegető, hanem rendre ki is áradó, ami egyébiránt nagymértékben befolyásolja majd a kínai világszemléletet és gondolkodást arról, hogy minden változásban van, semmi sem állandó) szabályozása. Mivelhogy a Sárga-folyó nagy mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól, ebből adódik elnevezése is. A

Még több bejegyzés

2017 top 15

- december 17, 2017

2017 december közepén járunk, s mivel nemsokára hazaugrok egy kicsit, még mielőtt belevetődnénk az idei karácsonyba, visszapislantunk a 2017-es évre, azon belül is a kedvenc fotókra , ami az utóbbi pár év óta már-már hagyománnyá válik a blogon. Az idén számolni se tudom, mennyi kép készülhetett, minimum 14-15,000 fotó rejtőzhet az ezen esztendő számára nyitott mappákban. Ezekből kisérlem meg kiszortirozni ki a legjobb, de legalábbis legkedvesebb 15-öt, lásd alább: Három alkalommal próbálkoztunk a Skytree bevételével, mióta Tōkyōban élek, s idén harmadik alkalomra végre sikerült - és azt mondom megérte: az esti fényekben vibráló, gigászi metropolisz látványa valóban nem mindennapi. Nem mellesleg, a 350 méter magason lévő kilátóban jöttem rá, hogy nekem kell egy drón . Divatguru az Omotesandōról - nem lehetett nem lefotózni e figurát! Vizcseppek az eső után - Numappara ködgubába burkulózótt lápvidékén barangoltunk, az egyik legjobb idei kirándulásunk során Backstreet B

Még több bejegyzés

Hattori "Démon" Hanzō története

- október 22, 2017

Az ellen szemében csak mint Oni no Hanzō (鬼の半蔵), a Démon" Hanzō néven is ismert Hattori Hanzō (1542 -1596, 服部半蔵 aka Hattori Masashige 服部正成) a japán történelem véráztatta Hakozó fejedelemsége korszakának (戦国時代) hírhedt harcosa volt. Hogy történetét kontextusba helyezzük, érdemes egy pillantást vetni magára a korszakra. Sengoku jidai - a japán trónok harca A japán Hadakozó fejedelemségek korának (nem összekeverendő az azonos nevű ókori kinai érával) afféle intézményesült káoszában teljesen megszűnt a központi irányítás, s a feldarabolódott ország fejedelemségei 136 éven keresztül gyilkolták egymást. Az évszázadot átölelő harcok fináléjában három hadúr maradt talpon a japán trónok harcában, mégpedig Oda Nobunaga (織田信長), Toyotomi Hideyoshi (豊臣秀吉), and Tokugawa Ieyasu (徳川家康), ki utóbbi végül egyesíteni fogja Japánt. Ennek a Tokugawának a szolgálatában állt pedig többek között jelen bejegyzésben tárgyalt Hattori Hanzō (őt megelőzőleg már apja is). (Egyébiránt a nevé

Még több bejegyzés

A kínai írásjegyek

- június 25, 2012

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xúnzǐ (荀子) , Lǚ shì Chūn qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huángdì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huìyào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazott

Még több bejegyzés

Kínai nyelvtörők vol.1. - Shī Shì shí shī shǐ

- február 02, 2012

A következő kínai nyelvtörő a köztársaságkori Kína nagy nyelvészének, Zhào Yuánrènnek (赵元任) alkotása, melyben remekül megfigyelhetjük a kínai nyelvben található tónusok kontrasztív, vagyis jelentésmegkülönböztetést szolgáló tulajdonságát. A rövidke műremek klasszikus nyelvezeten íródott, a kor írástudó értelmiségének azonban nem okozott nehézséget a benne lévő szójáték felismerése: 《施氏食獅史》石室诗士施氏，嗜狮，誓食十狮。施氏时时适市视狮。十时，适十狮适市。是时，适施氏适市。氏视是十狮，恃矢势，使是十狮逝世。氏拾是十狮尸，适石室。石室湿，氏使侍拭石室。石室拭，氏始试食是十狮尸。食时，始识是十狮尸，实十石狮尸。试释是事。 Shíshì shīshì Shī Shì, shì shī, shì shí shí shī. Shì shíshí shì shì shì shī. Shí shí, shì shí shī shì shì.Shì shí, shì Shī Shì shì shì.Shì shì shì shí shī, shì shǐ shì, shǐ shì shí shī shìshì.Shì shí shì shí shī shī, shì shíshì. Shíshì shī, Shì shǐ shì shì shíshì.Shíshì shì, Shì shǐ shì shí shì shí shī. Shí shí, shǐ shí shì shí shī, shí shí shí shī shī.Shì shì shì shì. szabados fordításban: Oroszlánevő Shī regéje Volt egyszer egy kőházlakó költő, Shī Shì

Még több bejegyzés

Kim, Lee, Park - a leggyakoribb koreai családnevek

- február 24, 2015

Nincs túl sok koreai ismerősöm, de akiket ismerek, van közöttük Kim, Lee és Park is. Nem meglepő az annak tükrében, hogy az 50 milliós országban ötből egy ember családneve tutira Kim lesz ( Kim Jong-un ), és tízből egy tutira Park - gondoljunk csak Dél-Korea elnökére, Park Geun-hye (朴槿惠), vagy az énekes PSY is Park Jae-sang (朴哉相) néven jött világra. E három családnév közel az ország felének családnevét képzi. Park Geun-hye A szomszédos Kínában - ahogy a blogon a kínai családnevekről már volt szó - nagyjából száz elterjedt családnév van, míg Japánban mintegy 280,000, miért van hát ilyen kevés Koreában? A válaszért bele kell fúrnunk magunkat Korea történetébe. Mint számos más pontján a világnak, a családnevek nem voltak túlzottan elterjedtek egészen a Joseon (朝鮮) - Csoszon-dinasztia (1392-1910) végéig, miképpen használatuk elsősorban az uralkodó dinasztia, illetve az arisztokrácia - yangban (兩班) egyes tagjaira korlátozódott. A társadalom alsóbb rétegei, úgymint szolgák, he

Még több bejegyzés

A gyilkos rizs

- november 25, 2023

Ha pusztító betegségek után kutat az ember a történelemben , nagyjából arra a megállapításra juthat, hogy azok mindig a társadalom legszegényebb, marginális csoportosulásait sújtották leginkább. Az előkelő, vagyonos társadalmi csoportok ugyanis egyrészt sokkal magasabb minőségű élelemhez, illetve az adott korszak legfejletettebb orvosaihoz juthattak hozzá. A XVIII. század végén Japánban azonban egy olyan nyavalya jelent meg, amely kezdetben kizárólag az akkori társadalom csúcsát képző, fővárosi elit tagjait támadta meg. Még a császár és annak családja sem volt immunis a titokzatos kórral szemben. Ennek kapcsán történhetett az 1877-ben, hogy a Meiji császárnak tehetetlenül kellett végignéznie nagynénje, Kazu hercegnő lassú halálát. A halál oka a rettegett kakke (脚気) betegség, mely fokozatosan, könyörtelenül leépítette a beteg szervezet: kezdődött beduzzadó lábakkal, majd a belassult beszéddel. Fokozódott a részleges bénulással, görcsrohamokkal, heveny hányással. Végül a halál végső