Nyomor, éhezés és császári luxus: a warabi kultúrtörténete
![Kép](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwHowFGtqv7OW1HjKeW_ZPGek3orOxPVch13SSIJn41kQ9St0Ja0IOa3VEuUSnTr1NPxNSoY_slGaqhPqwjaBZPJHL1RzWMlAbNxB0smwDnO6oJD-WNgEcTYfJttrwYBGZeJ_116Luqf6j/w640-h428/warabi_277131164.jpg)
Évszázadokon keresztül, a warabit (蕨) - Pteridium aquilinum , magyarul saspáfrányt - többnyire az elégtelen rizs-termésből fakadó éhínségekkel azonosították, kényszerből fogyasztott növényként: a ugyannyira a fájdalom és a nyomor, mint a túlélés szimbóluma. Ugyanakkor, ezzel mintegy párhuzamosan volt egy egészen más oldala és más célközönsége a warabiből készített édességnek, mégpedig a mindenkori arisztokrácia, ergo igencsak széles spektrumon mozog a warabihoz köthető fogalmak tárköre. Ezt fogja körbe járni az alábbi bejegyzés, kezdjük is mindjárt az alapokkal. Mégpedig a kőkori alapokkal! Kőkori kaja A mezőgazdaság megjelenése előtt az élelem fogalmát a vadon termő növények és állatok jelentették a világon mindenhol, és ez alól Japán sem kivétel. Az ún. Jomon-korszak (縄文時代), a tulajdonképpeni japán csiszoltkő-korszak (i.e. 10,000 - 300 között) mintegy tízezer évet átívelő intervallumának emberei vadásztak , halásztak , gyűjtögettek: mindent, amit a föld k...