Doufukuai

Minden augusztus első péntekjétől kerül megrendezésre a három napos Hachiōji fesztivál , mely ezen intervallum alatt a [ pia]-parádé-performansz pikáns triászát igyekszik matsuri level 1000 szinten prezentálni. Hachiōji (八王子市), anno textiliparáról hírös város az Edo-korszak egyik jelentős útvonalán, a Kōshū Kaidōn (甲州街道) helyezkedett el, mely út a főváros Edót és az akkori Kai-prefektúrát (甲斐国, a mai Yamanashi-prefektúra) kötötte össze egymással. Az ünnep eredetét tekintve eredetileg két különböző fesztivált is rendeztek a környéken, mely két külön dashi (山車) felvonulással járt, az egyiket a Hachiman Yukamo (八幡八雲神社) szentélynek, míg a másikat a Taga-szentélynek (多賀神社) szánták, melyek egyaránt Hachiōji régi városának külvárosában lokalizálódtak a Kōshū úton.  1961-ben a két ünnep végül egyesült, és ekkor váltott a Hachiōji matsiru elnevezésre is, melyhez dashi kocsik, és ez ezekhez tartozó népes ujiko (氏子), azaz a hívők kompániája is csatlakozott.  簓獅子舞 Az ünnepségsoroz

A tōrō nagashi  (灯籠流し) " lampion folyam " az Obon (お盆) japán ünnepségsorozat része, pontosabban annak utolsó estéjének mintegy záró eseménye, melynek során chōchin (提灯), ergo lampionokkal navigálják vissza a kimenőt kapott szellemeket az alvilágba .  Asakusára vettük az irányt, hiszen a Sumida-folyón került megrendezésre a dolog, hivatalosan este 6:30-kor kezdődött a ceremónia, az érkezés is nagyjából erre ez időre esett esetünkben, csak éppen megelőzött bennünket kb. 120,000,000 másik ember, s abból mintegy 119,000,000 ugyancsak fotózni jött.  Égfa Szóval felgyülemlett a piros hídtól (leánykori nevén Azumabashi, 吾妻橋) lefelé kilométernyi hosszan az emberáradat, várván a szelíd hullámokon suhanó lampionhadat, mely azonban nem nagyon akarózott jönni. S majdan mint a nyúlbogyók el-elkezdtek potyogni, mire kamerák ezrei vad-kegyetlen hiénaként csaptak le.  Irizáló fényekkel kokettáló "Feleségem hídja' (egyes nézetek szerint az Edo-korban az eredetileg Kel