Ugrás a fő tartalomra

精选博文

土用の丑の日

Túrák Tōkyō körül vol. 4 - 大山


Itt az ősz, irány a hegy! Ezúttal pedig nem más, mint a Nagy Hegy (大山), ergo az Ōyama. Ami azért a valóságban nem olyan vészesen nagy, a kanagawai csimborasszót 1252 méteren kell keresni. 
Kőoroszlán az Afuri-szentély bejáratánál
Ragyogó reggeli napsütésben megérkeztünk Iseharához (伊勢原), ahonnan újabb 30 perces út a felvonóig (大山ケーブルカー), azaz a túra kiindulópontjához. A felvonó végállomásától a csúcson található szentélyig kb. másfél órát vesz igénybe a túra az útmutatók alapján, nekünk kicsivel kevesebb, olyan 80 perc alatt sikerült. 
Fölszállott a páva vármegye-házra, én meg drónnal az Afuri-szentély fölé
Ami optimális körülmények közepette még lehett volna jobb, optimális körülmények alatt értem a minusz 127, 000,000 ember hiányát, akik szintén a mai napot szánták arra, hogy tegyenek egy vizitet a szent hegyen. 
Hiszen Ōyamát már régtől fogva vallásos buzgalom és tisztelet övezi. Már a Hōreki-érától (宝暦, 1751-1764) kezdve aszketikus zarándoklatok indultak a hegyre, az ide vezető útvonalakat pedig az Ōyama Kaidō (大山街道) néven ismerték - és most tudtam meg, hogy itt a közelünkben lévő 246-os főutat ugyanezen elnevezés alatt is illetik. A túra során aztán az ég közben beborult és elvitte magával a kilátást is a városra. De szerencsére azért akadt egyéb látnivaló is, úgymint a hegy szentélyei. 
Az Ōyama-hegy ad otthon ugyanis az Afuri-szentélynek (大山阿夫利神社), aminek két része van: Felső a fenti a csúcson, valamint egy Alsó a felvonó végállomásán. Úgy tudják az Afuri-szentélyt i.e. 97-ben húzták fel, és főként az esőért való fohászokat adták le itt (amagoi 雨乞い). Egyébiránt az Afuri kanjijait nézvén 阿夫利 nekem első benyomásom az volt, hogy valami buddhista szent nevének kinaira forditásából jött, bár mivel erre nem találtam semmit a neten, bizonyára csak ateji (当て字) lehet. A hegy másik elnevezése egyébként Amefuriyama (雨降山), az imént emlitett hegyhez intézett eső imák kapcsán (ezen imák ráadásul meghallgatásra találtak tegnap...)
A túra kezdete
A ködös bérceket azonban nem pusztán a jobb termést remélő földművesek, de számos hadvezér is felkereste, úgymint Minamoto no Yoritomo (源 頼朝, 1147 – 1199) a bakufu kormányzás (幕府) megalapitója, mely de facto katonai diktatúra a sógunok irányitása alatt az elkövetkező 700 évre meghatározta a szigetország történetét. 
Gyerünk már csak tiz perc a csúcsig! - szól a biztatás a kopottas táblán
Misztikus ködben álló torii (鳥居) bejárat a Felső-Afuri szentélyhez a hegy csúcsán
Innen a tetőről kivetéles körülmények között akár káprázatos kilátás is lehet, ám önmagához hiven ezúttal is ködgubába burkolózott az orom. A kilátást pedig cseszhettük is egyúttal. A hegy tetején amúgy van egy kis kifőzde, ahol lehet kajázni/sörözni is, ha nem hoztuk kaját vagy sört. A túrázók többsége viszont hozott, mi is, úgyhogy egy szusszanást és némi kaja után indultunk is lefelé. 
Az Alsó Afuri-szentélytől felvonóval levontattuk magunkat a kicsit lejjebb elhelyezkedő Ōyama-derához (大山寺), ami nekem személy szerint nagyon tetsztett, holott úgy általánosságban nem izgulok fel az efféle templomokon, de ez egészen érdekes volt. 
Ez sem egy új épitésű objektum, az alapjait valamikor i.sz. 755-ben rakták le, ha a krónikák jól tévednek. 
Rákerestem a szobrok mibenlétére, s azt találtam, hogy a lépcső két oldalán felsorokozó gyerek-szobrok Fudō Myō-ō (不動明王), azaz Acala, "A mozdithatatlan" (अचलनाथ) dharmapála (a vadzsrajána buddhizmus szentjének) szolgálatában állnak.
Sajnos a sötét, borús időben nem volt a legjobb megvilágitás a fotózáshoz. Mellesleg kb. egy hónap múlva vélhetőleg pompázatos őszi szinekben fog tündökölni a templom, és maga az Ōyama-hegy is. A túra ettől függetlenül nem volt rossz.

Megközelités: Odakyū-Odawara vonal (小田急小田原線), Isehara megálló (伊勢原). Onnan hozzávetőlegesen 15 perc séta a felvonóig / avagy a hegy lábáig. 



Doufukuai-kalauz: klikk ide



Kapcsolódó bejegyzések:


Túrák Tōkyō körül vol. 1 - Takaó-kakaó bébihegymászás

Túrák Tōkyō körül vol. 2 - Mitake-hegy, egy fokkal nehezebb túra

Túrák Tōkyō körül vol. 3 - Hossawa-vizesés, Hinohara

Shiromaru-gát - szintén Okutama-barangolás

Nasu - barangolás a felföld van ormain s rejtélyes mocsárvilágában 

Nikkō - ne mondd, hogy kekkó, míg nem láttad Nikkót!

Aokigahara - hullajó kikapcsolódás is lehet

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…