Doufukuai

Év végi fotóösszegző posztom, immáron tizedik alkalommal . Azt már többször is megfejtettem az elmúlt években, hogy valamikor 2017 - 2019 évek között készítettem a legtöbb fotót, egyrészt akkor még jártam el helyekre, másrészt akkor még fotóztam. Most már nem járok helyekre, és fotózni is csak annyit fotózok, hogy éppen össze tudjak szedni 15 fotót. Mármint hogy olyan fotót, mert nyilván a gyerekről sok terrabájtnyi dokumentáció van, számos művészi - szerintem - de azok nem ide kívánkoznak. Na mindegy, nézzük mit lehet bedobni ide alább. Setsubun . Valami templom anyósék szomszédjában, ahol a nagy februári setsubun ramazuri történt. Tudod, a setsubun (節分) ünnepet általában február 3-án vagy 4-én tartanak, és a tavasz kezdetét jelzi a hagyományos japán naptár szerint. Az ünnep legismertebb rituáléja a mamemaki (豆まき), vagyis a szójabab szórása, amelynek célja a gonosz szellemek elűzése és a jó szerencse meghívása az otthonba. Hiroshima, az állatok útja, márciusban. A Yagenbori Hirosh...

A furusato nozei (ふるさと納税) " szülőföldi adózás " egy japán adórendszerben működő adóátcsoportosítási lehetőség 2008-óta. Az alapvető elgondolás a program mögött az, hogy a városba költözött japán polgárok közvetlenül támogathassák azokat a településeket vagy régiókat, amelyek közel állnak hozzájuk, például mert ott születtek, ott nőttek fel, vagy egyszerűen valamely más oknál fogva szimpatizálnak velük. Mivel a japán lakosság 90 százaléka városban, azon belül is lényegében Tōkyō , Ōsaka , illetve Nagoya környékén, a japán vidék szép lassan kipusztul. A shōshika (少子化), azaz az alacsony születési ráta jóllehet országszerte probléma, a kis falvakban maradó lakosság többnyire elöregedett, mivel a fiatalabbak mint elvándorolnak ( kaso , 過疎), így gyorsítják fel az ún. haison (廃村), azaz az elhagyatott falvak számának növekedését. Ergo a kisebb, vidéki települések egyszerre küzdenek az elnéptelenedéssel, az elöregedő népességgel és ebből adódóan csökkenő bevételekkel. A furusato no...

A pú'ěr (普洱) egy különleges, erjesztett teafajta, melynek története több ezer évre nyúlik vissza, és szorosan kapcsolódik Kína déli részének, különösen Yunnan tartománynak a kulturális és gazdasági életéhez. Yunnan különleges éghajlati viszonyai és a terepe lehetővé teszik, hogy ősi teafák – egyeseket több mint ezer évesre becsülnek – természetes módon fejlődjenek, a minőségi pú'ěr teákat pedig éppen öreg fákról szüretelik. A pú'ěr tulajdonképpen az egyik legrégebbi valóban fermentált teafajta, amelyet hagyományosan nemcsak élvezeti célra, hanem gyógyhatásai miatt is fogyasztottak a történelem során. S bár a pú'ěr egy ősi teafajta tehát, széleskörű fogyasztása az utóbbi évtizedekben lett igazán népszerű. A guǎngzhōui, hongkongi és tajvani tea gyűjtők indították el ezt a boomot a 2000-es évek elején. 2006-2007 környékén azonban, amikor a pú'ěr piaci ára meredeken emelkedett, sok rossz minőségű tea került a piacra. Ezt a problémát a kínai kormány 2008 decemberében ...

Aki Japánban nevel gyermeket, annak megkerülhetetlen az Anpanman alakja, hiszen az ország talán az egyik legikonikusabb rajzfilmfigurája, és lépten nyomon, ha tudjuk, ha nem, de találkozni fogunk vele. Az Anpanman írója Yanase Takashi (柳瀬 嵩 , 1919 – 2013), japán illusztrátor és meseíró, aki 1973-ban alkotta meg a karaktert. Yanase Takashi nemcsak íróként, hanem rajzfilmkészítőként is ismert volt. Az Anpanman eredetileg bár gyerekkönyvként jelent meg, de később egy rendkívül népszerű anime sorozat és termékcsalád is készült belőle. Anpanman sebtapasz Manapság pedig nagyon erős brandje van, ami túlmutat a japán popkultúrán és a gyermekirodalmon is. Az Anpanmannal branding ugyanis gyerekeket célzó termékek rendkívül széles skáláját fedi le: játékok, ruházat, ételek, oktatási anyagok, miegymás. ez a kaijunk tányérja  Mindazonáltal több generáció számára a mese maga igencsak szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen mindenkinek olyan alapvető értékeket közvetít, mint az egyszerűségre való...