Doufukuai

Ezrek kerültek az Atlanti-óceán jeges tengervízébe, amikor 1912 áprilisában elsüllyedt a brit luxus óceánjáró, az RMS Titanic . Egyetlen mentőcsónak fordult vissza, hogy túlélők után keressen a vaksötétben, mely során egy fiatal kínait találtak egy leszakadt faajtón csimpaszkodva a hullámok között, reszketve de még életben volt. Fang Langnak hívták ezt az embert - aki egyike volt a hat kínai férfinak, akik túlélték a Titanic katasztrófáját - kinek megmentésének története aztán a James Cameron által rendezett Titanic film híres jelenetének inspirációjául szolgált. Mindenki ismeri a Titanic történetét, pusztán a kontextusba helyezés végett: az 1912. április 12-én az angliai Southamptomból útra kelt óceánjárón 2229 utas és a személyzet kapott helyet, az úti cél pedig New York volt.  Az egy hetesre tervezett út azonban április 14-én Newfoundland partjainak közelében jéghegynek ütközött, és órákon belül a masszív óriáshajó kettétört, majd a jeges tengervízbe került, mely tengeri folyo...

Mai romvadászat célpontjául az egykori kereskedő hajók tanácsházát (商船会馆) választottuk ki a Huangpu-folyó (黄浦江) közelében, mely vészesen egyedül áll a körülötte lévő szarsivatag kellős közepén, a háttérben tótágaskodó 632 méteres Shanghai Tower tetejéről Szauron szeme szarik rá, mily pusztítás is ment végbe a város ezen részének régi épületei között.  A tanácsházat eredetileg a Suiming (祟明) és a Nantongjisha (南通籍沙船业商行) elnevezésű folyami kereskedővállalatok helyi csoportjai használták, amik egyébiránt Shanghai első helyi céhei közé tartoztak. A korabeli kínai tengerpart-menti hajózást a Jangce-osztotta ketté, a folyam torkolatától északra eső területek az Északi-tenger (北洋), míg az attól délre esők a Déli-tenger (南洋) elnevezést kapták (innen ered a Qing-dinasztia északi (北洋水师) illetve déli flottájának (南洋水师) neve is). Shanghai e földrajzi határon helyezkedik bár el, a shanghai-i kereskedők hajók jobbára az Északi-tenger irányultságú kereskedelmet folytattak....

A Kobukson (거북선) (vagy Geobukseon), a teknős formájú páncélozott hadihajó nagy szerepet játszott abban, hogy a Toyotomi Hideyoshi (豊臣 秀吉) sógun vezette japán invázió meghökkenjen, illetve hogy a japán flotta a koreai " szalamiszi csatában ", közismertebb nevén talán a Hansan-szigeti ütközetben ( 閑山島大捷/ 한산도대첩) nagy vereségeket szenvedve elsüllyedjen 1592-ben.   A teknőchajókat a Csoszon-dinasztia [Joseon/조선/朝鮮 1391-1897/1910] során folyamatosan használták, első említésük a "Csoszon-dinasztia hiteles történetében" (조선왕조실록/朝鮮王朝實錄) szerepel, az 1413-as, valamint az 1415-ös évből, Gwiseon [귀선; 龜船] névvel, amiket az első generációs teknőchajóknak tekintenek. Az elkövetkező hosszú, viszonylag békés évtizedek miatt azonban átmenetileg kikerültek a forgalomból, csak az előbb említett 1592-1598 közötti japán hódító törekvések ellenében lettek ismételten előkapva. Egyes vélekedések szerint viszont szerepük kissé eltúlzott, miként a teljes koreai flotta hajóál...

1801-ben, egy Zhèng Yī ( 郑 一) nevű kalóz dúlta végig Kantont (广州), és a Gyöngy-folyó deltáját, a prédáláson és tivornyán túl meghagyta embereinek, hogy kerítsenek neki egy örömlányt egy helyi bordélyházból, ki később mint Zhèng Yī-né/ Zhèng Yī feleségeként - Zhèng Yī sǎo (郑一 嫂 ) vált ismertté. A kalóz Zhèng Yī ugyanis nem gyilkolta meg, sem nem erőszakolta meg, ellenben gavallér mód feleségül kérte a 26 éves lányt, az pedig lelkesen, és kecsegtető remények közepette elfogadta az ajánlatot. Zhèng Yī sǎo (1775-1844) ezzel a húzással azonban nem a háztartásbeli asszony szerepköré jelentkezett, de maga is tengeri rabló-ambíciókat táplált, és a történelem egyik legsikeresebb kalóz-vállalkozója lett belőle az elkövetkező évek során. A leány eredeti családneve Shí (石), beceneve Xiāng Gū (香姑) - " Illatos leány " volt, férje halála után jobbára Zhèng Shì-ként (郑氏) - 'Zhèng özvegye' - ismert, melynek kantoni ejtése 'Jihng Sih' → ebből lett Ching Shih angolul. ...

A kínai Ming-kor (1368-1644) első fele híres volt a hosszú tengeri utazásokról, expedíciókról, amelyeket egy többek között egy eunuch, 郑和 Zheng He vezetett. Az eunuchok valamennyi nagy civilizáció - Egyiptom, Perzsia,Róma, Görögország történelmének gyakori arcai voltak. Kínában már a legendás ősi uralkodóház, a Xia-dinasztia korától (i.e. XXI.század) egészen az utolsó császári uralkodócsaládig, a Qing-dinasztiá ig , vagyis több, mint háromezer évig folyamatosan és állhatatosan őrködtek a császár ágyasai és az udvar rendje felett. Igen irigyelt munkakört töltöttek be, ám ez bizonyos helyrehozhatatlan biológiai veszteséget és nélkülözést vont maga után; ám a császárnak ezután nem kellett attól tartania, hogy az ágyasok és az eunuchok kapcsolata túlságosan elmélyül. Ugyanakkor az eunuchok a későbbiek folyamán egyre nagyobb feladatkörrel rendelkeztek, és a mandarinok kilencfokozatos hierarchiájában egészen a harmadik szintig tolhatták fel magukat, egyes főeunuchok akár még egy második he...