Mao Zedong és a KKP útja a hatalomig, 1927-1949
Szakdolgozatom tárgya Mao Zedong, [1] a kínai kommunizmus emblematikus kulcsfiguráj a és a Kínai Kommunista Párt hatalomra jutásának története a polgárháború 1927-es kezdetétől a Kínai Népköztársaság 1949. október 1-jei kikiáltásáig. Ez a huszonkét év Kína XX. századi történelmének leginkább meghatározó periódusa. 192 7 és 1949 között Kína mintegy tíz önálló részre fragmentálódott , [2] s e területi szeparálódást hatalmi és ideológiai megoszlás övezte. A Sun Yixian (Szun Jat-szen) által alapított, majd bolsevik segítséggel újjászervezett Guomindang, a Kínai Nemzeti Párt képtelen volt stabil irányítási rendszerének kiépítésére, elsősorban intézményi gyengeségéből fakadóan; a militarista hadurak gátat szabtak a nemzet egységesítési törekvéseinek, s e két erő árnyékában egy harmadik, az 1921-ben létrehozott Kínai Kommunista Párt fog felemelkedni. 1927-től az ország e három erő harcainak színterévé válik. A Kínai Népköztársaság majdani első elnöke is ez évben kezdi meg a maga har