Kínai nyelvjárások vol. 1. - 上海话
Shànghǎi-mániám odáig fajul, hogy muszáj egy kis shànghǎi huà -s, avagy shàng hǎi -iul zǔng hay ǎy woo-s (上海话/olykor hù yǔ - 沪 语, a város abbreviációjából) glosszáriumot felpakolnom jelen hasábokra, mely az idő előrehaladtával további kínai dialektusokkal is bővülni fog. Minthogy arról már többször is szó esett, Shànghǎi -ban minden napról-napra fejlődik, így nyelvjárásuk is; s nem is meglepő ez egy olyan városban, melyet vendégmunkások, mérnökök, kozmopoliták, vagy pusztán szerencsét próbálók tarkítanak. A shànghǎi huà a wú yǔ (吴语) legfontosabb dialektusa 14 millió beszélővel, igen hasonló Níng bō , Sū zhōu , valamint Kūn shān nyelvjárásaival. Mindazonáltal a shàn ghǎi huà éppolyan, mint a város maga, kvázi pökhendi, hetyke, szórakozott: egyéb wú dialektusokkal, avagy standard a mandarinnal - pǔ tōng huà -val nem kölcsönösen érthető. Ugyanakkor természetesen a mai mandarin számos elemével operál, és egyfajta generációs szakadékot képez, mintegy