Doufukuai

Amióta a kínai kőmívesek légkalapácsai által keltett dobhártya-lékelő hanghullámvasak szétvagdalják az agyvelőm minden áldott reggel, a zajterrort elszenvedőből a zajterror mazochista mód kívánó felhasználója lettem, oly fordulat ez mint a 私の奴隷になりなさい című szoft-szadista 壇蜜 drámában láthattunk. Ezt megelőzően is persze érdeklődést mutattam az experimentális műfajok irányában, és bizony ebben az ügyben innen nem kell túl messzire mennünk, hogy igazi extremitásokba torkolljunk, elég Tokyóra pislantani. Mélyen, ó nagyon mélyen s messze a J-Pop rivaldájától, mocsokban, fertőben, permanens káoszban, ott leledzik egy tekintélyes szubkultúra, mely leginkább annihillál. Három lépcsőfokos merülés a katasztrofikus zajgenerálás világába.  Boris ボリス Boris a penge. Experimentális, pszichedélikus drón metál, mikor hogy. A Boris kapcsán ismertem meg a noise rock és drone metal fogalmát, végtelen ideig fenntartott, ismételt hangok, visszahangosítások és az univerzum elpusztulását idéző gitá