Doufukuai

Az urbánus kalandozások sorozat soron következő kilencedik részében ezúttal egy elhagyott katonai létesitmény, a Fuchū légtimászpont (米軍府中基地跡) felkutatására indultunk. A támaszpont eredetileg a Japán Császári Haderő kötelékébe tartozott, 1940-1945 között, majd Japán kapitulációját követően a megszálló amerikai hadsereg tette rá a kezét, mi több 1957-1974 között a Japánban állomásó USA haderő főhadiszállásáva lett.  1975-ben a támaszpont végül visszakerült Japánhoz, néhány kommunikációs berendezés kivételével. A teljes terület kb. harmada a Japán Önvédelmi Haderő (JSDF, 自衛隊) kötelékébe került, másik része park, a létesitmény északi részén található szatellit adókat és a hozzájuk tartozó objektumokat pedig az enyészetnek ajándékozták az 1980-as években, és egészen a mai napig nem vették vissza tőle. Ezeket indultunk ma felkeresni. A fenti és a lenti képen a terület feletti google mapsről bezoomolt képeket láthatjuk. A reggeli szakadó esőben bicajra pattantam, reméltem ...

Az urbex sorozat ezen következő részében Shinokubóba (新大久保) barangoltunk a voltaképpeni koreai negyedben. Nem túl messze ugyanis az emlitett állomásnál, a JR sinpálya mellett egy mára elhagyatott apartmantömb áll,  melyek a Hyakunincho (百人町) egykori szociális lakásai voltak. Az 1964-es tōkyōi olimpiára való készülés során igyekeztek kipucolni a várost, kivált annak hátrányos helyzetű csőcselék népét, és ide Shinokubóra telepitették őket. Számos egyéb épület mellett a képek tárgyát képző objektumot is az ő lakhatásuk végett húzták fel. A kétszintés épület földszintjét irodáknak, mig a második emeletet pedig szociális lakásoknak adták ki. A környék, s ezen objektum lakói főként napszámosok és Zainichi, azaz Japánban élő koreaiak (在日韓国人) lettek az ötven-hatvanas évektől kezdődően.   Apropó, akit érdekel a a háborút követő Japánban élő koreaiak viszontagságos élete, azoknak ajánlom Kaikō Takeshi - Ószakai éjszakák cimű könyvét. A hivatalosan Hyakunincho önk...

Tōkyō környéki túrák harmadik epizód, mely során újfent Okutamára vettünk utunk, mégpedig a Hossawa vizesés felkeresésére, mely Hinohara falvában található. Nem túlzottan felkapott hely, az odajutás elég macerás, busz-vonat számos átszállás, ergo módfelett mendokusai. Ahogy megérkeztünk a rövidke túra kiindulópontjához, a feljutás már féllábbal vagy gördeszkával is kivetelezhető, kb. 30-35 perc, szép nyugis környezetben. Az ún. shinrin-yoku (森林浴), vagyis az "erdőfürdőzés" most úgy is felkapott fogalom lett, miszerint a természetben való laza séta jótékony hatással van mind a testre és lélekre. Én igazából csak abban biztam, hogy a vizesés majd elmossa a másnaposságom.  A vizesés maga nagyon szép, és valóban felfrissitő. Rajtunk kivül pedig alig volt 1-1 túrázó, szóval ha valami könnyed és csendes túrára vágyunk, optimális választás lehet. A visszaúton ráadásul kisütött a nap. Ó, és a képek végén találsz egy videót is. Postának álcázott ajándékbolt ...