A közmondásokat, mint az emberi bölcsesség gyümölcseit szokták volt tekinteni, melyek a felhalmozott tudást örökítik generációról generációra, s egy adott kultúra gondolkozásmódjának számos aspektusát világíthatják meg. A japán mondásokat - mint a világ bármely más nyelvének mondásait - illetően is számos nővel kapcsolatos létezik, az elkövetkezők jobbára a hagyományos japán nőképről festenek plasztikus képet, s az kevésbé pozitív:
alsóbbrendűség:
女は三界に家なし おんなはさんがいにいえなし。A nőnek nincs saját otthona az életének három szakasza során [fiatalon az apjának engedelmeskedik, házastársként a férjének, a férje halálát követően a fiának; kínaiul is van egy erre utaló mondás: 三从四德 ].
男尊女卑。だんそんよひ。A férfit tisztelettel kezelik, a nőt megvetéssel.
ostobaság:
女人に賢人なし。にょにんにけんじんなし。Bölcs nő nem létezik.
女の話は一里限り。おんなのはなしはひとざとかがり。A nők beszéde nem hagyja el a falut (pontosabban, kínai mértékegységgel nézve egy li 500 méter, míg japánnal 2.44 mérföld (?), a lényeg viszont az, hogy a mondás szerint nők beszéde nem megy messzire, mert egyszerűek és korlátoltak).
változékonyság:
変わりやすきは女の心。かわりやすきはおんあのこころ。Könnyen változik a nő szíve (ami könnyen változik, az a nő szíve).
秋の日和と女の心日に七度変わる。あきのひよりとおんなのこころひにしちどかわる。Az őszi időjárás és a nők szíve hétszer változik egy nap. そうですね、笑
gonosz természet:
女の情に蛇がすむ。おんなのなさけにへびがすむ。Kígyó lakozik a nő lelkében.
女は魔物。おんなはまもの。A nő ördögi dolog.
beszédesség:
女は口さがないもの。おんなはくちさがないもの。A nők értelmetlen dolgokról beszélnek.
gyöngeség:
弱き者よ、汝の名は女なり。よわきものよ、なんじのなはおんななり。Gyöngeség, a te neved: nő.
女はかわれもの。おんなはかわれもの。A nők törékeny dolgok [óvatosan kell bánni velük].
feleségek:
夫の七度去るまでは家を出ぬもの。おっとのななたびさるまではいえをでぬもの。Még ha egy férj el is küldi a feleségét [mivel el akar válni], a [nőnek] nem ildomos elhagyni a férfit míg ő hétszer nem utasítja erre. (A férj hetedik elküldése előtt a házat nem kell elhagyni).
egyéb:
世界に余った女はない。せかいにあまったおんなはない。A világon nincs egyedül hagyott nő.
女の心は女知る。おんなのこころはおんあしる。Csak egy nő képes megérteni egy másik nő gondolatait (szívét).
A nők státusza a felsőbb osztályokban igen alacsony volt, míg az alacsonyabb néprétegeknél - földművesek, kereskedők - a férj és a feleség együtt dolgozott a megélhetésért, így a feleségre is fontos szerep hárult. Ezt tükrözi az alábbi mondás:
A XIX. század második felében a Meiji kormányzat drasztikusan megváltoztatta Japán politikai és társadalmi struktúráit, hogy felvegye a versenyt a fejlettebb nyugati nemzetekkel. A nagyszabású modernizáció azonban kifelejtette a nők helyzetét. Társadalmi jogaikat tekintve, nos, az előzőekhez hasonlatosan nem sokkal rendelkeztek. Csak a második világháborút követő korszak hozott ebben változást. Ettől függetlenül a XIX. századtól kezdve már Japánban is megjelentek az emancipációs mozgalmak, prominens képviselőjükhöz tartozott Fukuzava Yukuchi (福沢諭吉), egy felvilágosult szellem. Ámde még ő maga is helyénvalónak tartotta a férfi és nő közti munkamegosztás szükségességét, ami a következő mondásban ölt testet:
男は外、女は内。おとこはそと、おんなはうち。A férfi helye kint van [a házon kívül], a nő helye bent [a házon, otthonon belül].
A következő mondások szintén a felsoroltakat erősítik:
女房は家の大黒柱。にょうぼうはいえのだいこくばしら。 A feleség a háztartás legfőbb ellátója.
内助の功。ないじょうのこう。A [feleség] rejtett segítsége segíti sikerre a férjet.
Hiroko Storm: Women in Japanese Proverbs. Asian Folklore Studies. 51.évf. 2.sz. 1992. 167-182.p.



