A közmondásokat, mint az emberi bölcsesség gyümölcseit szokták volt tekinteni, melyek a felhalmozott tudást örökítik generációról generációra, s egy adott kultúra gondolkozásmódjának számos aspektusát világíthatják meg. A japán mondásokat - mint a világ bármely más nyelvének mondásait - illetően is számos nővel kapcsolatos létezik, az elkövetkezők jobbára a hagyományos japán nőképről festenek plasztikus képet, s az kevésbé pozitív: 

alsóbbrendűség: 

女は三界に家なし　おんなはさんがいにいえなし。A nőnek nincs saját otthona az életének három szakasza során [fiatalon az apjának engedelmeskedik, házastársként a férjének, a férje halálát követően a fiának; kínaiul is van egy erre utaló mondás: 三从四德 ]. 

男尊女卑。だんそんよひ。A férfit tisztelettel kezelik, a nőt megvetéssel.

ostobaság:

女人に賢人なし。にょにんにけんじんなし。Bölcs nő nem létezik.

女の話は一里限り。おんなのはなしはひとざとかがり。A nők beszéde nem hagyja el a falut (pontosabban, kínai mértékegységgel nézve egy li 500 méter, míg japánnal 2.44 mérföld (?), a lényeg viszont az, hogy a mondás szerint nők beszéde nem megy messzire, mert egyszerűek és korlátoltak). 

változékonyság: 

変わりやすきは女の心。かわりやすきはおんあのこころ。Könnyen változik a nő szíve (ami könnyen változik, az a nő szíve). 

秋の日和と女の心日に七度変わる。あきのひよりとおんなのこころひにしちどかわる。Az őszi időjárás és a nők szíve hétszer változik egy nap.　そうですね、笑

gonosz természet: 

女の情に蛇がすむ。おんなのなさけにへびがすむ。Kígyó lakozik a nő lelkében. 

女は魔物。おんなはまもの。A nő ördögi dolog. 

beszédesség: 

女三人よれば、姦しい。おんなさんにんよれば、かしましい。Mikor három nő összegyűlik, zajosak. 

女は口さがないもの。おんなはくちさがないもの。A nők értelmetlen dolgokról beszélnek. 

gyöngeség: 

弱き者よ、汝の名は女なり。よわきものよ、なんじのなはおんななり。Gyöngeség, a te neved: nő. 

女はかわれもの。おんなはかわれもの。A nők törékeny dolgok [óvatosan kell bánni velük].  

feleségek: 

夫唱婦随。ふしょうふずい。A férj parancsol, a feleség engedelmeskedik. 

夫の七度去るまでは家を出ぬもの。おっとのななたびさるまではいえをでぬもの。Még ha egy férj el is küldi a feleségét [mivel el akar válni], a [nőnek] nem ildomos elhagyni a férfit míg ő hétszer nem utasítja erre. (A férj hetedik elküldése előtt a házat nem kell elhagyni).

egyéb: 

世界に余った女はない。せかいにあまったおんなはない。A világon nincs egyedül hagyott nő. 

女の心は女知る。おんなのこころはおんあしる。Csak egy nő képes megérteni egy másik nő gondolatait (szívét). 

A nők státusza a felsőbb osztályokban igen alacsony volt, míg az alacsonyabb néprétegeknél - földművesek, kereskedők - a férj és a feleség együtt dolgozott a megélhetésért, így a feleségre is fontos szerep hárult. Ezt tükrözi az alábbi mondás: 

かかあ天下。かかあでんか。Nő uralta ház. 

A XIX. század második felében a Meiji kormányzat drasztikusan megváltoztatta Japán politikai és társadalmi struktúráit, hogy felvegye a versenyt a fejlettebb nyugati nemzetekkel. A nagyszabású modernizáció azonban kifelejtette a nők helyzetét. Társadalmi jogaikat tekintve, nos, az előzőekhez hasonlatosan nem sokkal rendelkeztek. Csak a második világháborút követő korszak hozott ebben változást. Ettől függetlenül a XIX. századtól kezdve már Japánban is megjelentek az emancipációs mozgalmak, prominens képviselőjükhöz tartozott Fukuzava Yukuchi (福沢諭吉), egy felvilágosult szellem. Ámde még ő maga is helyénvalónak tartotta a férfi és nő közti munkamegosztás szükségességét, ami a következő mondásban ölt testet: 

男は外、女は内。おとこはそと、おんなはうち。A férfi helye kint van [a házon kívül], a nő helye bent [a házon, otthonon belül].

A következő mondások szintén a felsoroltakat erősítik: 

女房は家の大黒柱。にょうぼうはいえのだいこくばしら。 A feleség a háztartás legfőbb ellátója. 

内助の功。ないじょうのこう。A [feleség] rejtett segítsége segíti sikerre a férjet.  

Hiroko Storm: Women in Japanese Proverbs. Asian Folklore Studies. 51.évf. 2.sz. 1992. 167-182.p.