Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Urbex vol. 9 - Fuchū légtimászpont

Kínai nyelvjárások vol.3. - 东北话

Kínai nyelvjárások, harmadik rész, ezúttal dōongbǎyhwà (东北话), Kína északkeleti tartományainak - Liáoníng (辽宁) Jílín (吉林), Hēilóngjiāng (黑龙江), illetve Belső-Mongólia (内蒙古) keleti részeinek, valamint běi (河北) tartomány északi területeinek - dialektusa, közel száznegyven millió ember nyelve, nagyon hasonló a Běijīnghuàra, vagyis a standard kínai nyelvre (kivált a harbini nyelvjárás). A dōngběihuà a délről jövő Hàn etnikumok bevándorlásával fejlődött, a nyelvszomszédság miatt a szibériai és mandzsu nyelvekből egyaránt kölcsönöz bizonyos elemeket, akárcsak a koreaiból. Északkelet nagy, ipari fellegváraiban további szub-dialektusokra osztható (Harbin (哈尔滨) Chángchūn (长春), Shěnyáng (沈阳), etc. városaiban). Ha szeretjük a kínai kabarékat, a dōngběihuà gyakorta megütheti fülünket, ha nem, akkor is, ugyanis beszélői szeretik mondandóikat a humoros színpadi párbeszédek, a hagyományos 'kínai stand up', a xiàngshēng (相声) - "feleselés", valamint a píngshū (评书) - "történetmesélés" elemeivel fűszerezni (nem véletlen, hogy a kínai humoristák többségében északkeletiek). Noha a dōngběi-iek országon belüli megítélése nem a legjobb, ez ne tántorítson el senkit egy kis dōongbǎyhwàtól! 

alapvető kifejezések:

是/不是 shìr/bóo shìr - igen/nem
请。。。chǐng... - kérem...
你好 née hǎo - szervusz
拜拜 báibái - viszlát
谢谢 shyàir shyair- köszönöm
借光儿 jyàir gwūngr - elnézést [például ha át szeretnénk vergődni a tömegen]
帮个忙儿 bāng gèr mángr - elnézést [például útbaigazításnál]
不好意思 bòohǎo yèesir -bocsánat

számok:


 零 líng - nulla
yēe - egy
二 /两
èr/lyǎ - kettő
三 sūn - három
sìr - négy
wǒo- öt
六 lyò - hat
七 chēe - hét
八 bā - nyolc
九 jy
ǒ - kilenc
十 shír - tíz

nyelvi nehézségek:

你说(英文)? něe shwōr (Yīngyěw) boo? - tud beszélni (angolul)?

我(不)会说东北话 wǒr (bòo) hwày shwōr dōong bǎy hwà - (nem) beszélem a dōngběihuàt 

明白不 míngbài boo? - érti? 我明白 wǒr míngbài - értem 我不明白 wǒr bòo míngbài - nem értem

请你...?
chǐng něe...? - megkérhetném, hogy...?

再说一遍 z
ài shwōr yée byèn  - megismételje [az elhangzottakat]

慢点儿 shwōr mùn dyěnr - beszéljen lassabban

idő és dátum: 


现在几点? shyènzài jeé dyěnr ler ? - mennyi az idő?
(十)点 - (shír) dyěn -(tíz) óra
(十)点十五分 - (shír) dyěn shír wǒo fērn - (tíz) óra tizenöt perc
(十)点半 - (shír) dyěn bùn - (tíz) óra harminc perc
(十)点四十五分 (shír) dyěn sìr shír wǒo  -(tíz) óra negyvenöt perc

啥时候(开始)? - shá shírho (kāishǐ) - mikor (kezdődik)?
十点种(开始) (shír) dyěn (kāishǐ) - tíz órakor (kezdődik)
十月十八号 shír ywàir shírbā hào - október 18-án

这个。。。zày gè... ezen a...
早上 zǎo sùng - reggel
头牛 tó wǒo - délelőtt
下午 shyà wǒo  - délután

现在 syènzài - most
今天 jīntyēn - ma
今儿晚 jīnr wǔn - ma este
昨天 zwór tyēn -tegnap
明天 míng tyēn- holnap

日出 rìr chōo - napfelkelte
日落 rìr lwòr - napnyugta

春天 chōon tyen - tavasz
夏天 shyà tyen- nyár
秋天 chyō tyen - ősz
冬天 dōong tyen - tél

礼拜一 lěebài yēe - hétfő
礼拜二 lěebài èr - kedd
礼拜三 lěebài sūn- szerda
礼拜四 lěebài sìr- csütörtök
礼拜五 lěebài wǒo- péntek
礼拜六 lěebài lyò- szombat
礼拜天 lěebài tyēn- vasárnap

közlekedés és irányok:

这个。。。到? zày...dào? - ez megy...-ba?
(哈尔滨) 那疙瘩去吗? (Hā'ěrbīn) nà gāder chèw ma ? - Harbinba?
船 tswún - hajó
公交车 gōong jyāo tsēr - busz
火车 hwǒr tsēr - vonat

。。。在哪疙瘩啊? ...zài nǎr gāder a? - merre található a...?
银行 yínhúng - bank
换外币那疙瘩 hwùn wàibì nà gāder - valutát váltó hely
邮局 yójéw - posta

这是去(吉林那疙瘩的路吗? zày shìr chèw (Jéelín) nà gāder lòo mā ? - ez az út vezet (Jílín)be?

请帮我指下它在地图哪儿行不? chǐng būng wǒr zǐr syà tā zài dèetú sùng nǎr shíng boo - meg tudná mutatni, hol van a térképen?

走路能到吗? zǒ lòo nérng dào ma - gyalog megközelíthető?

啥地址啊? shá dèezǐr a - mi a cím?
多儿老远啊? dwór lǎo ywǔn a - messze van?
咋走啊? zǎ zǒ a? - hogyan juthatok el oda?
往左/往拐  wǔng zwǒr/ yò gwǎi - forduljon balra/jobbra
一直往前走 yèe zír wǔng chyén - egyenesen előre
在。。。zài- ...van
。。。的后头儿 der hò tor - mögött
。。。的前头儿 der chyén tor - előtt
。。。附近 fòojìn - közelében
拐角 gwǎi jyǎo - a sarkon
。。。的对面儿 der dwàymyènr - szemben
那疙瘩 nà gāder - arra

哪儿疙瘩有酒店阿? nǎr gāder yǒ jyǒdyèn? - merre van vendégház? [ ahol aludni, és étkezni is lehet ]

你能推荐个便宜的地方住吗? nǐ nérng twāyjèn gèr pyényèe der dèefūng zòo ma? - tudna ajánlani egy olcsó helyet?

你能推荐个好的地方住吗?  nǐ nérng twāyjèn gèr hǎo der dèefūng zòo ma ? - tudna ajánlani egy jó helyet?

我想订。wǒr shyǔng dìng fúngjyēnr- szeretnék szobát foglalni

预订。wǒr yǒ yèwdìng - van foglalásom

有没有。。。房? yǒ máy yǒ...fúngjyēn a? - van... szobájuk?
套房 tàofúng - apartman/lakosztály
单人间 dūnrérn jyén - egyszemélyes
双人 shwūng rérn fúngr - kétszemélyes

每晚多少钱?mǎywǔn dwórsǎo chyén? mennyibe kerül éjszakánként?
每人多少钱? mǎyrérn dwórsǎo chyén  - mennyibe kerül egy személyenként?

我想呆(三)天。wǒr shyǔng dāi (sūn) tyēn - (három) napra szeretnék maradni

能不能把钥匙给我啊? nérng bòo nérng bǎ yàosìr gǎy wǒr a - megkaphatnám a szobám kulcsát?

我能多拿条(毛毯)吗? wǒr nérng dwōr ná tyáo (máotǔn) ma? - kaphatnék egy plusz (takarót)?

(空调)怀了。(kōong tyáo) hwài ler - (a légkondi) elromlott

啥时候退房啊 shá shírho twày fúng a? - hány órakor van a kicsekkolás?

我想拿回我的。。。 wǒr shyǔng ná hwáy wǒr der... - szeretném visszakapni a...
押金 yājīn - előleg
护照 hòozào - útlevél

bank és kommunikáció:

。。。在哪疙? ...zài nǎr gā? - merre található a...?
自动取款机 zìrdòong chěwkwǔnjēe
公用电话 gōongyòng dyènhwà -nyilvános telefon
跟前儿有网吧儿吗? gērnchyěnr yǒ wǔngbār ma? - van a közelben internet-kávézó?

我想。。。wǒr shyǔng.. - szeretnék...
上网 sùngwǔng - internetezni
用打印机 yòong dǎyìnjēe - használni a nyomtatót
用扫描仪 yòong sǎomyáoyée - használni a szkennert

你的电话号码是多少啊? née der dyènhwà hàomǎ sìr dwórsao a - mi az ön telefonszáma?
号码是。。。hàomǎ sìr…- a szám...

városnézés:

我想看。。。wǒr shyǔng kùn... - szeretném megnézni a...
那是啥啊? nà sìr shá a - az micsoda?
我能拍照吗? wǒr nérng pāizào ma? - készíthetek fényképet?

我想去当地这疙景点转转。wǒr shyǔng chèw dūngdèe zày gāder jǐngdyěn zwènzwèn - szeretném megnézni a helyi látványosságokat.

我想去人不多的地方转转。wǒr hyǔng chèw rérn bòo dwór der dèefūng zwènzwèn- a nem túl frekventált helyeken szeretnék körbenézni kicsit.

这旅游一次多长时间啊? zày lěwyó yée chìr dwór tsáng shírtyēn a? - mennyi ideig tart ez a túra?

nevezetességek:

吉林长白山 jéelín tsúngbáisūn - Chángbāi Shān, Jílín
辽宁大连 lyáoníng dàlyèn - Dàlián városa, Liáoníng
黑龙江漠河北极村风景区 hāylóongjyūng mòr hér bǎyjée chōonfērng jǐngchēw - Mòhé, Hēilóngjiāng
沈阳故宫 shěrnyúng gòogōong - Shěnyáng császári palota
哈尔滨太阳岛 hāěrbīn tàiyúng dǎo - Nap-sziget, Harbin
齐齐哈尔扎龙自然保护区 chéechée hāěr jālóong zìrrún bǎohòo chēw  -Zhālóng természetvédelmi terület, Qíqíhā'ěr

vásárlás:

。。。在哪儿疙? ...zài nǎr gā? - merre található a...?
照相馆 zàoshyùng gwǔn - fényképező bolt
市场 shìrtsǔng - piac
纪念品店儿 jèenyènpǐn dyènr - szuvenírbolt
超市儿 tsāosìr- szupermarket

我想买... wǒr shyǔng mǎi... - szeretnék vásárolni...
我能看看不? wǒr nérng kùnkùn boo ? - megnézhetném?
这是啥做的? zày shìr shá zwòr der? - ez miből készült?
多儿少钱? dwórsǎo chyén- mennyibe kerül?
忒贵了 tāy gwày ler - túl drága

请把价钱写下来 chǐng bǎ jyàchyén syǎir syà lái - kérem írja le az árat
给你(五快)钱。gǎy něe (wǒokwài) chyén - adok önnek (öt) yuan-t [ez jó matek]
你们收信用卡不? něemern sō shìnyòong kǎ boo - hitelkártyát elfogadnak? [erre a mondatra igazából nem lesz szükség]

账单儿上有问题 zùngdūnr sǔng yǒ wèrntée - hiba van a számlán

更少 gèrng sǎo -kevés
够了 gò ler - elegendő
更多 gèrng dwōr - sok

大点儿 dà dyēnr - nagyobb
小点儿 syǎo dyēnr - kisebb

barátkozzunk:

你好 née hǎo - szervusz, jó napot
早上好 zǎoshung hǎo - jó reggelt
晚上好 wǔnshùng hǎo - jó estét
再见 zài jyèn - viszlát
晚安 wǔn ūn  - jó éjszakát

先生 shyēn sherng - úr
女土 něwn sìr - hölgy
小姐 shyǎo jyǎir - kisasszony [egyéb alternatívák női megszólításokra]

你咋样啊? něe zǎyùng a? - hogy van?
庭好。你呢? - tǐng hǎo, něe ner? - nagyon jól,  és ön?
你叫啥? něe jyào sá? - hogy hívják?
我叫。。。wǒr jyào... - az én nevem...
幸儿会 shìngr hwày - örvendek

这是我的。。。zày sìr wǒr der... ez az én...
兄弟 shyōongdee - (fiú) testvér
孩子 háizír - gyermek
闺女 gwāy newn - lány gyermek
儿子 ér zir- fiú gyermek
爹 dyaīr - apa
朋友 pérngyǒ - barát
丈夫 zùngfoo - férj
妈 mā - anya
对象 - dwàyshyàng -kedves (barátnő/barát)
姐妹 jǐemàyr-(lány) testvér
媳妇儿 shéefernr - feleség

你住这儿 něe jòojèrr? - ön itt él?

上哪儿去? něe jòo jèrr- hova megy?
得意这儿吗? déryee jèrr ma? - szeret itt lenni?
我得意这儿。wǒr déryee jèrr - szeretek itt lenni
吃了吗?chīr ler ma? - evett már? [a korabeli Kínában általános üdvözlésként használt kifejezés,  mára kiveszőben van, de megütheti fülünket]
你在这旅游吗? née zǎi jèrr lěwyó ma? - utazni [jött] ide?

在这儿 wǒr zǎi jèrr .. - én itt... [jöttem ide]
旅游 lěwyó - utazni
出差 chōochǎi - üzleti út
留学 léwsháir - tanulni

你在这儿呆多久 ? née zài jèrr dǎi dwór jyǒ - meddig marad itt?

我在这儿(四)个星期。wòr zǎi jèrr (sir) gèr sīngchēe - én (négy) hétre jöttem

可以给(你)拍照吗? kéryěe gáy (něe) pāijào ma? készíthetek (önről) egy fényképet?

你说(东北话)吗? něe shwōr (dōongbǎyhwà) ma? -ön beszéli a dōngběihuàt?
你在家说啥话? něe zài jyā shá hwà? - otthon milyen nyelvet beszélnek?
这个用(东北话)怎么说? zày gèr yòong (dōongbǎyhwà) zěrn shwōr? - hogyan mondják ezt (dōngběihuàban)?

这个叫啥? zày gèr jyào shá? - ezt hogy hívják/minek nevezik?
我想学一些(东北话)。wǒr syǔng shwáir yèe syāir (dōongbǎyhwà) - szeretnék egy kis dōngběihuàt tanulni
你介意我教你些英文吗?něe jyàir jyāo née syāir yīngwérn ma - szeretné, ha tanítanék önnek egy kis angolt?
这是地方风俗吗? zày shìr dèefūng fērngshóo ma? - ez helyi szokás/tradíció?

helyi duma:

好 hǎo - nagyszerű
最近咋样? zwàyjìn zǎyùng - mi újság mostanában?
挺好的。tíng hǎo der - minden okézs!
等一会儿!děrng yèe hwǎyr  - várjon egy kicsit!
闹着玩儿!nào jer wúnr - csak hülyéskedek!
差不多。chàbòodwór - kb., többé-kevésbé, etc.
没问题。máy wèrntée - nem gond
行,行,行。síng, síng, síng! - jól van, tök mindegy, legyen amit akar!
够了,够了!gò ler,  gò ler! elég legyen!

你从哪儿来? něe tsóong nǎr lái - ön honnan jött?
我从。。。来。wǒr tsóong...lái - én...-ból jöttem
你干啥的啊? něe gùn shá der a - mi az ön foglalkozása?

我是。。。wǒr shìr…én...vagyok
商人 shūngrérn- üzletember
白领 báilǐng - szellemi foglalkozású (fehérgalléros)
工匠 gōong jyùng- kereskedő

...多大了? ...dwōr dà ler - ...hány éves?
你 něe - ön
你闺女 něe gwāynewn - az ön lánya
你儿子 něe érzir - az ön fia

我。。。岁 wǒr... shwày - én... éves vagyok
他/她。。。岁 tā...shwày ő hímnem/nőnem...éves
太老了!tài lǎo ler! - milyen öreg!
我看上去年轻。 - fiatalabb vagyok, mint aminek látszok [literálisan fiatalnak tűnök]

你结婚了吗? něe jyaírhōon ler ma ? - megházasodott már?
我和别人一起住。wǒr hér byaírrérn yèe chěe jòo - van élettársam

我... wǒr... - én...
单身 dūnshērn - egyedülálló
结婚了 jyaírhōon ler - házas

你得意。。。吗? něe déryèe...ma ? - ön kedveli a...-t?
我(不)得意... wǒr (bòo) déryèe... - én (nem) kedvelem a...-t
艺术 yèeshòo - művészet
电影 dyènyǐng - film
音乐 yīnywàir - zene
看书 kùnshōo - olvasni
运动 yòondòng - sportolni

érzések és vélemények:

我(不) wǒr (bòo) ... én(nem)
你...吗? něe... ma? ön...?
冷 lěrng - hideg (fázik)
热 rèr - meleg, forró (melege van)
饿 èr - éhes
渴 kěr - szomjas
累 lày - fáradt

我(不)觉得... wǒr (bòo) jwáirder - én (nem) érzem magam
你觉得...吗? něe jwáirder  ...ma? - ön ... érzi magát?
高兴 gāoshìng - boldog
不高兴 bòo gāoshìng - szomorú
着急 jáojée - ideges, aggódó

你觉得怎么样? něe jwáirder jěrn mor yùng? - ön mit gondol?

它 tā... - ez...
差劲 chàjìn - nagyon rossz, szörnyű
漂亮 pyàolyùng - gyönyörű
很没劲 hěrn máyjìn - unalmas
好 hǎo - nagyszerű
很有意思 hěrn yǒ yèe sir - érdekes
还行 hái síng - oké, elmegy
奇怪 chéegwài - furcsa

búcsúzkodás:

明天我就走了 míngtyēn wǒr jyò zǒ ler - holnap távozom
保持联系! báochír lyénsee! - tartjuk a kapcsolatot!
这是我的(地址) zày shìr wǒr der (dèe zìr) - ez az én (címem)
你的(电子邮件儿)是啥? něe der (dyànzǐr yójyènr) shìr shá - mi az ön (email címe)?

jókívánságok:

一路平安! yée lòo píng ūn! - jó utat!
恭喜! gōong shěe - gratulálok!
祝你好运! jòo něe hǎo yòon - sok szerencsét!
生日快乐! shērngrìr kwàilèr - boldog születésnapot!
拜年了! bàinyén ler! - boldog új évet!

Megjegyzések

  1. Ez is hasznos kis bejegyzés!
    A 爹-ról jut eszembe, erről azt olvastam az egyik kandzsiszótárban, hogy az északi Wei dinasztia (北魏) idején került be a kínaiba egy altaji nyelvből. Erről tudsz valamit?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hmm, több elképzelés létezik az eredetére vonatkozólag, a baidun azt írják, hogy már a Han-kori [前漢 (206 BCE-8 CE)] Fangyan-ben is szerepel: 扬雄《方言》: 南楚……谓妇妣曰母爹,称妇考日父爹, de később egy Song-kori mű 《资治通鉴》 is említi, hogy az altaji (pontosabban az ujgor)nyelvekben is így nevezték az apát:虏(回纥 Huihe, Tang-kor előtti elnevezés a mai Ujguria területén élő etnikumokra)呼父为阿多。”[阿爹].

      De valóban, az Északi és déli dinasztiák korában (南北朝), tehát a Wei-dinasztia idejéből is vannak adatok, Jingzhou 荆州 (a mai Hubei tartományban)népei Shixing 始兴 királyát a nép atyjának nevezték: 南北朝时,荆州人民,称始兴王为“民之爹”

      Apára legkorábban a 爸 írásjegyet használták, a 爹 csak később terjedt el az egyes (északi) nyelvjárásokban - Kangxi-szótárból: "荆土方言谓父为爹", 《广韵》爹,北方人呼父,与南史不合

      Érdekes, hogy az írásjegy eredetileg egy csoport gyerkőccel rendelkező apát ábrázol, s a régi Kínában csak több (3, vagy 3-nál több) gyerekkel rendelkező apára használták. Vélhetően a 侈/多 írásjegyből képződött, 父+多 , a 多 ez esetben 'több gyerekre' utal.

      Egy további érdekességként, az anya, 母 ókínai kiejtése mǐ 米 lehetett, a Guangxi tartománybeli zhuangoknál az anyát 米爹-nek is szokták még nevezni.

      Törlés
    2. Köszönöm a választ! Japán részről is előfordul a 爹 és a 爸 "ちち" olvasattal- előbbi pl egy 16. századi, utóbbi pedig egy 15. század utáni szótárban.

      "虏呼父为阿多。"

      Érdekes, hogy a régi japánban is hasonlóan hangzott az apa (ti illetve titi), ugyanis a ち kana eredetileg "ti" volt; de az is igaz, hogy több szó is volt az apára:
      父: kazo (kaszo²), sisi, tete, csi (ti), később toto is.

      Az anya szintén változatos volt:

      母 (媽, 姆 stb): amo, omo, papa (papa →ΦaΦa →Φawa →hawa / haha) stb.

      Törlés
  2. És azt se felejtsük el, hogy az északkeletiek mind úgy élnek, mint Lei Feng.

    http://www.youtube.com/watch?v=ya8CTv2dwS4

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú …

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban mò) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…