Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Hōtō-tészta

支那 vs. 中国


Az elmúlt napokban a sino-japán viszonyon aligha javított sokat a magas fokú érzelmi intelligenciával betárazott nagoyai polgármester múlthoz való hozzáállása. Ezen felül Kawamura állítólag folyton Zhīnà 支那/ しな (Shina) elnevezéssel borzolja a kínaiak kedélyeit, miként ez derogálónak hat a szomszédos ország hagyományos aposztrofálásával szemben, mely a 中国/ちゅうごく (Chūgoku). 

Mikortól vált elterjedtté a 支那? 

Kezdődött minden az első újkori sino-japán háborúval (1894-1895), mikor is a vérrel-verítékkel megkomponált Qīng hadiflottát megalázóan gyorsan tönkreverték a Wōkòu-k (倭寇) [vagyis a "törpe kalózok", ahogy Jiang Jieshi is nevezte a japánokat naplójában], s a szigetországiak már inkább le, mintsem felnéztek a Középső Birodalomra, ekkor kezdték el a 支那/ しな kifejezést újbóli használatát. 

1913-ban egy Kínában tartózkodó japán diplomata indítványozta, hogy hivatalosan is しな-ként illessék az országot, ami a kínaiak részéről igen nagy ellenállásba ütközött. Ugyanakkor egy 1930-as GMD jelentés szerint bizonyítékkal rendelkeztek, hogy Japán nem átallott a 支那 és hasonszőrű, pejoratív kifejezéssel hivatkozni Kínára. Miután Japán elvesztette a háborút, Kína követelései közé tartozott az értelmes jelentés nélküli 支那 használatának felfüggesztése, aminek hivatalosan eleget tett a japán külügyminisztérium 1946-ban. 

Honnan jött a 支那 kifejezés? 

1. Az egyik magyarázat szerint az ókori Indiában nevezték Kínát 'Chini'-nek, amit pedig az országegyesítő Qín (秦) dinasztia nevének hangátírásából eredeztetnek. Majd miután a kínai szerzetesek buddhista szövegeket fordítottak szanszkritból kínaira, így lett átültetve a Chini Zhīnà-ra (支那). A rómaiak kapcsán a 'Sinoa', majd később az angol 'China' és annak változatai terjedtek el Európában, melyek egyik lehetséges eredetének tekintik az indiai 'Chini' elnevezést (bár nem bizonyított). A 'Nagy Táng Birodalom nyugati területeiről való jelentésének' - Dà Táng Xīyùjì (大唐西域记) egyik fejezetében a következő áll: 

"王曰:‘大唐国在何方?经途所宣,去斯远近?’对曰:‘当此东北数万余里,印度所谓摩诃至那国是也。"

"A király megkérdé: merre van a Tángok nagy birodalma? Az útról készült jelentés szerint [mily] messze van az? Válasz: innen északkeletre sok tízezer li-nél is messzebb, az indiaiak a Nagy Zhìnà Birodalomnak nevezik"

Indiánál maradva, a Mahābhāratában (摩诃婆罗多) is fennmaradt 'Ci^na' elnevezés. A 支那, valamint a portugál, holland, német, angol nyelvekben meghonosodott 'China' tehát egyrészről szanszkrit előzményekre mehetett vissza. 

Másrészről  支那-ra  vonatkozólag a selyemkereskedelem kapcsán felmerült még a görög Σῆρες, ill. a latin Sērēs (塞里斯/丝国) 'selyem' vagy a 'föld, honnan a selyem származik', melyet a selyem kínaiul való elnevezéséből eredeztetik - sī (丝). (Emellett még a teát - ami kínaiul chá - szokták példaként felhozni) 

A japán Kūkai (空海/くうかい) buddhista szerzetes 804-ben jött a Táng Kínába tanulmányi kirándulásra, s az általa használt 支那-t is minden bizonnyal a buddhista szövegekből vehette, és feltételezhetően az ő munkáiból ismerkedtek meg Japánban a 支那-val. Majd a Meiji-restauráció (明治维新) korabeli Fukuzawa Yukichi (福泽谕吉) a '脱亚入欧' ~ 'kifelé Ázsiából, befelé Európába' elvet, ergo valószínűleg ezért is propagálhatta a 'China' kiejtésére hasonlatos 支那/ しな elnevezést a hagyományos 中国/ちゅうごく (Chūgoku) ellenében. 

2. Egy másik nézet szerint a 支那 a Meiji-restauráció korában terjedt el Japánban. Ekkoriban azonban Kína hivatalos neve Dà Qīng (大清) a 'Nagy Qīng [Birodalom]' volt, ezért hivatalos érintkezések során Qīngguó-ként (清国/しんこく) illette (vagy 大清帝国-ként) gondoltak a szomszédos országra; a sino-japán háborúra is 日清战争-ként hivatkoztak. A japánok által olvasott újságokban viszont továbbra is a 支那 volt használatban Kínára nézve, a háború is 日支战争-ként szerepelt; valamint a kínai nyelvet is 支那语-nek nevezték, s szándékosan nem a formális 大清-et használták. A kínai forradalmárok viszont nem mérgelődtek, épp ellenkezőleg, még örültek is neki :Kína (a mandzsukon kívül) számos külföldi nemzet koncesszióját volt kénytelen elviselni, és a forradalmároknak volt egy (tév)hite, hogy a japánok titokban a kínai forradalmat támogatják a Qīng-ellenes Guāngfùhuì (光复会), ill. a GMD előzményének tekinthető Tóngménghuì (同盟会) támogatásával,  ezért körükben Japán nagyon népszerű volt. Levágatták a mandzsu divatot képző copfot,  illetve 支那人-ként hivatkoztak magukra, szemben a 清国人-el, ezzel is hangsúlyozva, hogy már nem kívánják szolgálni a dinasztiát. Mindazáltal a baidu szerint akkoriban a 中国 sem volt széles körben elterjedt kifejezés, a forradalmárok ezért is kölcsönözhették a 支那-t.

Zhāng Tàiyán (章太炎), újságíró, az utolsó császári dinasztiát megdöntő Xīnhài forradalom aktív szerepet vállaló értelmiségi 1902-ben Tōkyōban hozta létre a 242 éve halott Zhīnà emlékbizottságát ( 支那亡国二百四十二年纪念会), s a hanok nemzeti függetlenségéért kardoskodott.  (Az Adjátok vissza folyóinkat, hegyeinket (还我河山), Testemmel a nemzetért (以身许国), etc. pöriratok, eskük is nevéhez fűződnek.) A 'Zhīnà halott ország' (支那亡国) arra utal, hogy az utolsó nemzeti kínai dinasztiát, a Míng-eket 1644-ben megdöntötték, és a mandzsu Qīng-dinasztia vette át a stafétabotot; bár az ellenállást leverő harcok igencsak elhúzódtak, 1683-ra sikerült egyesíteniük az országot.

Sòng Jiàorén (宋教仁) - ki szintúgy erőteljes mandzsu érzelmeket vallott - ugyancsak Tōkyōban 1904-ben megalapította a 'XX. századi Zhīnà' (二十世纪之支那) folyóiratát, a Qīng-ellenes erők lapját,  de többek között Liáng Qǐchāo (梁启超) írói álneve is Zhīnà ifja (支那少年) volt. Ergo az értelmiségiek körében igen elterjedt volt saját országukra, mint 支那-ra hivatkozni (ez természetesen az ország lakosságához képest nagyon szűk körre korlátozódott). Ekkoriban - japán használatban - sem volt pejoratív értelme a kínaiak szemében, sőt: pontosan azzal sértették volna a japánok a kínaiakat, ha az országot hivatalos nevén  (大清) illették volna, ennélfogva lakóit pedig Qīng alattvalóknak (大清人).

A mandzsuk császári dinasztia megdöntését követően Kína neve viszont Qīng császárságról (大清帝国) Kínai Köztársaságra (中华民国) változott, és ez oda vezetett, hogy többé már nem volt szükség a 支那 használatára.

Miért fáj a kínaiaknak a 支那 használata?

A Meiji-restaurációt megelőzőleg a 支那 nemigen volt használatban, japánoknak számos más (derogáló) kifejezésük volt a kínaiakra (汉土, 唐土, 中土. 居四夷之中 ~ Hànok földje, Tángok földje, középső föld [azt nem tudom, hogy a 土 mikortól szerepel 'paraszt' értelemben, vagy hogy kifejezetten arra gondoltak volna-e] , négy barbár közt lakók, etc.); melyek a Yamatók (大和) felsőbbrendűségére utaltak. Később a 支那-t is azért használták, hogy ne kelljen a Qīng császárságra hivatkozni. A han kínai értelmiséginek ez egészen addig bejött, mígnem megalakult a 'kínai' (中华*) köztársaság. Ekképp, mikor a japánok nemes egyszerűséggel 'Zhīnà köztársaságként' (支那共和国), vagy csak 支那-ként illették Kínát, az új köztársaság elitjét már zavarni kezdte a dolog; holott eleddig épphogy maguk is gyakorta használták azt. Miután a Jiang Jieshi vezette nemzeti kormány létrehozta külügyminisztériumát 1930-ban, a japánok által továbbra is használt 支那 írásjegyekkel ellátott szigetországi dokumentumokat visszautasította. Folyó évben a japán külügyminisztérium ülésén elfogadta a Kínai Köztársaság (中华民国) titulust, a nép körében továbbra is a japán olvasatú Shina (支那) használata maradt meg. A szigetország rohamos militarizálódása után pedig a japán hadseregben körében is, pusztán provokáció végett is furtonfurt 支那-ként illették Kínát. (A Marco Polo hídi incindensre is mint 支那-incidensre (支那事变) utaltak; és a kínai emberekre is a 支那人-t használták.) Aztán, ahogy arról az elején is szó esett, a háborút vesztett Japán újfent többszöri hivatalos és nem hivatalos kínai kérésre elkötelezte magát a 中国 használata mellett, jobboldali, nacionalista körökben viszont - ahogy a hét eseményei jelzik - továbbra is előszeretettel referálnak 支那-ként Kínára, ha inzultálni szeretnék a 'Középső Birodalmat'. Ezt mellesleg azzal szokták magyarázni, hogy az amerikaiak mértek rájuk vereséget, nem pedig a kínaiak. A köznyelvi használatból lassan csaknem teljesen kikopott a Shina, talán ezért is tudott port kavarni ismételt felhánytorgatása. Természetesen nem is ez kavart port, attól önmagában nem szabadultak volna el az indulatok, ha Kawamura csak 支那-ként nevezi Kínát, és nem bolygat érzékenyebb pontokat.


*中华 is megér egy bejegyzést, röviden 中 = eredetileg a Sárga-folyó medre, 华 =(夏) Kína ősi nemzetsége, kitől a kínaiak eredeztetik magukat

Megjegyzések

  1. Szerintem a 土 a 唐土-ban nem pejoratív, simán csak kínai földet / országot jelent. Nevezték még 唐山-nak is.

    VálaszTörlés
  2. Helyenként kicsit elfogult volt a (kínai) cikk.

    VálaszTörlés
  3. Akkor nem csodálkozom :)

    Van még olyan is, hogy 本土, ami jelenthet 本国-t és 本地-t is - de akár Honsú 本州 szigetére is utalhat.

    VálaszTörlés
  4. Nem, nem feltétlenül Kínára utal, hanem bármelyik országra.

    VálaszTörlés
  5. あ、なるほどですね!中国だけと思った!

    VálaszTörlés
  6. "Az Adjátok vissza folyóinkat, hegyeinket 还我河山"

    章太炎 volt a kínai 鉄 Albert :)

    VálaszTörlés
  7. はは、nekem is eszembe jutott!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…