Doufukuai

Olyan közkedvelt japán finomságok, mint a tempura, a konpeitō keménycukorka, a puha castella piskóta szerte az országban elérhető éttermekben, éjjelnappalikban vagy éppen pékségekben. S talán nehéz elképzelni, hogy ezen ételek valaha a japánok számára is kuriózumnak számítottak, holott, az említett dolgok, és megannyi más első japán nyelvű említése egy XVII. századra datálható szakácskönyv kéziratára vezethető vissza, melyet Nanban ryōrishónak (南蛮料理書), vagyis a (Déli) barbárok szakácskönyvének neveznek. Déli barbárok korabeli ábrázolása E szakácskönyv, vagy pontosabban receptgyűjtemény számos szempontból meghaladta korát, és egyedinek mondható a kora újkori Japán kulinisztikai műveihez képest. Egyrészt új - legalábbis jelenlévő, de addig nem alkalmazott -  hozzávalókat mutatott, új elkészítési eljárásokat, és már nem a korszak rituáléinak, illetve ceremóniához igazodik, hanem egyszerűen és lényegre törően mutat be új ételeket.  De kik azok a déli barbárok? A déli barbárok...

Itt van.  Itt van az átkozott.  A japán nyár .  Hogy percek alatt a cirógató késő tavaszi szellők nagy drabális, fekete-lucskos, hevült indák metamorfózisaként vessék rád magukat, s mintegy szórakozottan préseljék ki az élet utolsó szikráját szalonképtelenre szuvidálódott, nyamvadt kis testedből. Ez, ez a japán nyár , az évszakok Upside Downja , a szezonok Gruffacsórja, a földi élet inverz pokla .  Mivelhogy a tsuyu (梅雨), az esős évszak az idén felháborítóan gyorsan lezajlott, 0-24 órában 30+ fokok, és közel 40 fokos hőérzet jellemzi a mindennapokat . Hidd el hogy brutális , nem középiskolás fokon.  Hakone csendélet Valahova el kellett takarodni a városból . De nem túl messzire mert lusták is vagyunk.  Ilyen fejem van a japán nyár során Hakone, mondja az asszony.  Hát hogy ne! - vágtam rá. Úgyse voltunk már egy jó ideje, az utolsó Hakonés posztot pedig is már jó pár évvel ezelőtt toltam . Vonatra pattantunk, de nem a Romance Car -ra, mert a sima gőz...