Doufukuai

Mégpedig három podcast adás formájában, hiszen van miről beszélni Shàng​hǎi​ kapcsán! A Veszegzár podcastet Shàng​hǎi​ban élő magyarok készítik, akik első kézből osztanak meg élményeket, beszámolókat informatív formában a várossal, és Kínával kapcsolatban, a podcast korábbi adásait megtalálhatjátok itt , a   Google Podcastben , Facebookon , Apple Podcaston meg minden hasonló oldalakon.  A podcast immáron második évadának három epizódja is a város történelmével foglalkozik, így kaptam meghívást, Guczóval és Misivel azt hiszem a leglényegesebb dolgokat sikerült elmondani, egészen az ókortól kezdve a közelmúltig bezárólag.  Ha lemaradtatok volna az adásokról, az alábbi linken elérhetitek az epizódokat: 1.  Porfészek a Jangce torkolatában? Fejezetek Shanghai történelméből A város története a kezdetektől fogva , honnan ered  Shàng​hǎi​ neve, mik voltak azok a külföldi koncessziók , mennyi külföldi élt itt, kutyáknak és kínaiak tilos toposzáról , a Jangce Sztálingrádjáról, Soong

Többször is elsétáltam a képen látható épület mellett anélkül, hogy különösebb figyelmet szenteltem volna neki, ám nemrégiben tudtam meg, hogy mint oly sok más egyéb objektum Shanghaiban, szintén egy magyar építész, Hudec Laszlo (aka Hugyecz László) munkáját dicséri. A most induló sorozat keretében pedig igyekszem majd levadászni illetőleg bemutatni 1918 és 1945 közötti shanghai-i tartózkodásának munkásságát, ám előtte ildomos volna néhány szót ejteni az alkotóról is.  Hudec László 1893-ban született Besztercebányán Skultéty Paula és Juraj Hudec gyermekeként, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1914-ben, s lett a Magyar Királyi Építészkamara tagja is egyben. 1916-ban, az első világégés során orosz fogságba, majd egy szibériai börtöntáborba került, ahol hamar felfigyeltek tehetségére és nyelvtudására, ekképp rövidesen építészeti munkákkal bízták meg. A csodálatos körülményeket 1918-ig élvezte, mikor is egy fogoly-áttelepítés közepette megköszönte a lehetőséget, de a kínai határ