Doufukuai

Shibuya, 1945 Ha manapság átsétálsz a shibuyai kereszteződés lüktető káoszán, a hatalmas LED-képernyők és a kötelező lázadással a piros lámpán átsuhanó emberáradat között, aligha gondolnád, hogy ez az irizáló kereskedelmi központ valaha egy véres bandaháború színtere volt, amely kis híján felrobbantotta ama bizonyos puskaporos hordót a háborút követő Tōkyōban. Mintha nem robbant volna elég bomba azokban az időkben a japán fővárosban . Na de tekerjük vissza az időt a történet kontextusába: 1946. július 19-ét írunk, és Shibuya akkor még minden volt, csak nem neonfényes. A háborúnak már vége volt. A császár már rég megadta magát. De a valódi béke korszaka még mindig messze volt. Ez Tōkyō anarchikus nyara volt. A feketepiac (闇市, yamiichi) virágzott, lásd Sancha vagy az Ameya esetét. A japán kormány működésképtelen volt. Az amerikai megszálló erők kétségbeesetten próbáltak új rendet teremteni. Ebben az űrben mindenki előbújt a romok közül, kinek kése volt, kinek üzlete, kinek valami val...

Shibuya  Tōkyō egyik legismertebb városrésze, az írásjegyeket nézve - 渋谷 - már régóta tanakodok azon, miért is nevezik Fanyarvölgynek a helyet, a shibu 渋 (keserű, fanyar, durva, egyébiránt a 涩 (sè) írásjegy japán változata), a ya/tani 谷 pedig völgy, szoros értelemmel bír. Shibuya tulajdonképp valóban egy völgyben fekszik, mégpedig a  Daikanyama  (代官山) heggyel határos, az írásjegy összetétel pedig számos olvasatban - Shidaya/Shibue/Shibukawa /Shibutani/Shibuya etc, - családnév is lehet.   Az elnevezést illetően  négy ismert teóriáról  tudunk:  1., Volt itt korábban egy falucska, Shioya no Sato (塩谷の里 ), amit Sósvölgy falvaként is fordíthatnánk, és ebből a Shioyából (塩谷) lett az idők során Shibuya , a 渋谷 írásjegyek pedig a megváltozott kiejtésre reflektáltak. E teóriának régészeti leletek adnak némi táptalajt, ugyanis az itt talált sós vízre utaló nyomok és kagylómaradványok arra engednek következtetni, hogy valaha a terület összeköttetés...