Doufukuai

India bámulatosan gazdag rege- illetve mondavilággal rendelkezik. Bár megformálódása így közel harmadfél ezer évre nyúlik vissza, ez a mondaanyag mégsem tekinthető pusztán az ókori India kulturális hagyatékána k. Ú jind nyelvekre lefordítva ma is ismertek és köz kedveltek Indiában ezek a mondák, elbeszélések, és alakjaik ma is ihletik az ind képzőművészetet, szín és táncm űvés zetet egyaránt. [1] [2] Ezeknek nyelvéből fejlődtek a mai újind nyelvek, mint a hindi, bengáli stb. Ebben az időben India különböző nyelveket beszélő ősi népei közül a dravidák (tamilok) már az egyiptomihoz, i lletve a mezopo ámiaihoz hasonlatos, igen fejlett civilizációt hoztak létre az Indus-folyó völgyébe n (az ún. Indu s-kultúra). Korábbi életformájukat feladt ák, félnomád állattartókból letelepedtek. Patriarchális törzsszövetségeik alkotta társadalmi szerkezetük megbomlott, és egy meglévő struktúrába integrálódtak. [3] Kultúrájuk asszimilálódott, ekképpen természetesen a bevándorló óind törzsek India r

Ha az oldalt látható igéző tekintetű Seherezádé nem is, legalább egy, a nappalinkba került nargile igyekszik kelet misztikus füstjébe, ködébe, mi több füstködébe burkolni szűkebb környezetét; ez okból gondoltam tömök egyet, előkotorom Bassnectar - Mystic Grooves , valamint a Deep Electric India albumokat, s közben összeollózok ( Terebess , töriblog , etc.) ezt-azt történetéről. A Közel-Keleten - és Nyugaton is egyre inkább- nagy népszerűségnek örvendő vízipipa valószínűleg India nyugati tartományaiban, a Pakisztánnal határos Rádzsasztánban és Gudzsarátban született meg. Innen terjedt el Kelet-Ázsián, Perzsián és a Közel-Keleten keresztül Egyiptomba, Észak- és Kelet-Afrikába, végül legnagyobb népszerűségre az Oszmán Birodalomban tett szert. A sokféle kultúrán keresztülhaladva a vízipipa szerkezete kisebb-nagyobb változtatásokon ment keresztül: hozzáadtak vagy elvettek belőle, míg végül elnyerte mai formáját. A korai idők óta termesztettek az indiaiak kendert, és ezeket a növényeket o