Doufukuai

今日の仕事はつらかった あとは焼酎をあおるだけ どうせどうせ山谷のドヤ住まい 他にやることありゃしねえ Kemény volt a mai gálya, csak egy kis nyakalás maradt hátra, Úgyis itt tengődöm San'yában, tenni való tán mi más van? Szabados fordításomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康),  a japán Bob Dylan tollából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül. Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha  San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződéstől délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesítmény, ami Edo lakói szerettek vol

Az idén különböző eszközökkel együttesen lőttem vagy 15.000 képet. Ebből igyekszem most kiszortírozni a legjobb 15 darabot, első félben Shanghaiból, majd Tōkyōból, ami nem lesz könnyű feladat, de azért csak sikerül a legkifejezőbb képekből mazsolázni.  Kínában talán az a legfantasztikusabb dolog, hogy mindenhonnan hihetetlenül szélsőséges impulzusok érnek bennünket. Nem kell kutatni az abszurdumot, az talál meg minket, és pedig mindenhol. Imádom az utcán sétálva random portékat készíteni, ez a faszi haláli volt a pepita nyakkendőjével és a két kutyájával, a teljes alakos képekért klikk ide .  Gáborral még februárban kimentünk vadászni a shanghai-i vasútállomáshoz, amiből számos sztori s jelen hasábokon egy blog született. Jól érzékelteti a  zacskó, illetve a mellette álló apja, mily pici gyerekről van szó.  'Kamuflázs' - Azt hiszem a qufulú-i piacon készült ez a kép, ahogy az elpillázó nő szinte beleolvad portékája környezetébe.  A Jiao Tong egyetem k

Shanghai után Tokyo következzék fekete/fehér formátumban: