Doufukuai

Zsivány volt a mai idő. Szépen indult kokettáló napsugarakkal s arra ösztönzött minket, hogy piknikezni menjünk a Showa emlékparkba (国営昭和記念公園) Tachikwába, ami egy masszív nemzeti park. Vonatra pattantunk és alig egy órán belül oda is értünk, az idő pedig megmakacsolta magát és olyan szép langyos szürkévé vált, hogy nem győztem HDR-ezni az alábbi képeket, hogy valami színt találjak benne: Ettől függetlenül szép időben még jobb buli lehet, és az őszi falevelek (紅葉) vizuális giga-orgazmusát is átélhetjük itt, de azt mondta  az Internet hogy csak November elején, ezért nem is hoztam csak egy góprót, ám be kellett látnom nem kellett volna hinnem azt Internetnek. Az igaz, hogy pár hét múlva lesz a koyou csimborasszója, azért szívesen lőttem volna vagy 123125 képet amennyiben nálam a gépem meg a lencsém meg a babom (ez tök béna szóvicc volt, mi több még vicc sem de most már mindegy), szóval ímhol a hirós képek: Van itt egy tó, lehet csónakázni. Utoljára asszem' még Nanjingb

Az előző posztban pusztán egy sétány kapott bemutatást, ezúttal viszont egy valódi parkerdő, a Kawasaki várásához tartozó Higashitakane (東高根森林公園) reprezentációjában. Igen nagy kiterjedésű, egy-másfél órát simán igénybe vesz, mire körbejárjuk. Persze nem időre megy a dolog, mi több célszerűbb egy geostratégialiag ideális helyen némi behűtött sörrel és bentóval megspékelve élvezni a lágy szellők ringatását.  Szép zöld mindenütt 'Óvd a környezetet, ne bántsd az élőlényeket. De rákot azt foghatsz' - szól a figyelmeztetés 笑 A zarigani rákvadászat a park egyik kiemelten fontos tevékenysége gyermektől idősig egyaránt,  Azt Ent japánul エント, kínaiul 树人 Megközelítés: A Den-en toshi (田園都市線) vonal Mizonokuchi (溝の口) állomásnál, a déli kijáratnál lévő buszállomáson a 19-21-ig számozott buszok bármelyikén a Higashitake shinrinkoen (東高根森林公園) megállóig, a busz közvetlen a bejárat előtt áll meg. Doufukuai-kalauz : klikk ide .  A belépőt Isten fizesse

Nincs túl sok koreai ismerősöm, de akiket ismerek, van közöttük Kim, Lee és Park is. Nem meglepő az annak tükrében, hogy az 50 milliós országban ötből egy ember családneve tutira Kim lesz ( Kim Jong-un ), és tízből egy tutira Park - gondoljunk csak Dél-Korea elnökére, Park Geun-hye (朴槿惠), vagy az énekes PSY is Park Jae-sang (朴哉相) néven jött világra. E három családnév közel az ország felének családnevét képzi.  Park Geun-hye A szomszédos Kínában - ahogy a blogon a kínai családnevekről már volt szó - nagyjából száz elterjedt családnév van, míg Japánban mintegy 280,000, miért van hát ilyen kevés Koreában?  A válaszért bele kell fúrnunk magunkat Korea történetébe. Mint számos más pontján a világnak, a családnevek nem voltak túlzottan elterjedtek egészen a Joseon (朝鮮) - Csoszon-dinasztia (1392-1910) végéig, miképpen használatuk elsősorban az uralkodó dinasztia, illetve az arisztokrácia - yangban (兩班) egyes tagjaira korlátozódott. A társadalom alsóbb rétegei, úgymint szolgák, he