Doufukuai

Ahogy azt előző este megdumáltuk a túraszervező irodánál, reggel nyolcra jöttek volna értünk. Ily mód már 7:50-kor vigyázzban álltunk a hostel recepciójánál. 8:30-kor sem volt jelentkező, ki elvitt volna minket a dokkhoz, ezért nyomattam egy telefont az irodához, hogy várható-e változás ez ügyben még az idén. Jönnek-jönnek, nyugodjunk meg. Oké, még egy kávé. 9:00- nem szégyellitek magatokat?- kérdeztem. Jönnek-jönnek. Közben kaptam egy telefont az idegenvezetőtől (legalábbis akit annak hittem), hogy jó lenne, ha sietnénk, mert a hajó 10-kor indul. Újfent telefonálok, káromlok, elkértem a sofőr számát, és meginterjúvoltam, hogy mégis mi a kurva anyját csinál éppen. Jön-jön. 9:30-ra beállítottak, gyorsan bedobtak minket a scoobydoo-s furgonba, és padlógázzal téptünk a mólókhoz. Odaérvén egy kis bárkára szálltunk, és a nő - kiről azt hittem, hogy ő az idegenvezető - felajánlotta, hogy egy további százasért körbevisznek bennünket Yangshuo (阳朔) -ban, és este vissza is hoznak busszal. Vé