Doufukuai

Pontosabban Yoshiwara vöröslámpás negyedének divatja címmel van most egy kiállítás a Harajukunál lévő Ōta Memorial Museum of Artban , mely múzeum kifejezetten az ukiyo-e zsánerfestészetben utazik. A kiállításon egyébiránt tilos fotózni, ami a magamfajta fotózást kedvelők polgárpukkasztó faszsága. A Yoshiwara lányok szomorú sorsáról már irtunk korábban, e kiállitás keretében viszont főleg a mindennapjaikba kaptunk némi betekintést. Yoshiwarát (吉原)1618-ban alapították valahol Nihonbashi környékén (Régi-Yoshiwara - Moto-Yoshiwara, 元吉原) , ám 1656-körül átköltözött a mai Asakusa területére, ez lett az Új-Yoshiwara (Shin-Yoshiwara, 新吉原). Az Edō-kor legmenőbb szórakozónegyedében szigorú hierarchia uralkodott az örömlányok - yūjo (遊女) - között, s mely hierarchia élén az oiran -ok (花魁), a legmagasabb rangú kurtizánok álltak. Egészen a mai napig a kor divatdiktároraiként ábrázolt oiranok alakja gyakorta ihlet meg manga és filmek főhősnő karaktereit, jóllehet e konzumhölgyek a szórako

Minthogy anno mondottam volt, megvizsgáljuk a gésák mezítelen valóságát. Nos, elsőként is a kimono előtt érdemes lenne talán a gésa társadalom mögé nézni egy kicsit. Közösségük nem túl meglepő módon matriarchális vonásokat mutat, egy nagyasszony áll az élen (éppúgy, mint a drow elfeknél ), és ennek megfelelően viselkednek, mint aki mindenek fölött áll. K yoto -ban összesen öt gésa-negyed található, amik hanamachi -ként, vagyis 'virág városként' ismeretesek. Ezek közül háromnak ( Gion, Pontocho, Kamishi chiken ) egész jó reputációja van a másik kettőhöz ( Gion Higashi, Miyagawa ) képest. Csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak e szolgáltatások igénybevételét, minekutána a tárgyalt perszónák elképesztő összegekért dolgoznak. A gésa világ spektrumának másik vetületén tanyáznak a fürdős-gésák , akik nevükhöz illően fürdőházakban foglalatoskodnak, és a legtöbb japán egyszerű kurvaként néz le rájuk. Rendszerint egy kevésbé fontos pártfogó gardírozza őket (mármint hogy jár ho