Doufukuai

Mostanában turistáskodunk Shanghaiban, és megnéztünk egy olyan kommersz látnivalót, mint az Oriental Pearl TV torony . A 468 méteres torony az ősidőkben Kína legmagasabb épületét képezte, bár ha most vetünk egy pillantást a Lujiazui skyline-ra, lassan már lábujjhegyre állva sem engedi láttatni magát. Kissé borsos a belépő (valami 180元) az az alsóbb szinten (263m) lévő obszervatóriumért, ám cserébe a shanghai-i városfejlődési múzeumot is megtekinthetjük (上海市历史博物馆), mi utóbbi meglepően nagy és érdekes.  egy újszülött gnúborjú első lépéseiben több tökösség volt, mint mikor én az üvegpadlózatra léptem A várost fojtogató szmog miatt a vibráló fényfolyamon kívül mást nem lehetett látni. A városfejlődési múzeum: Esküvői gyaloghintó korabeli teaház Megközelítés : 2-es metró, Lujiazui (陆家嘴) állomás Szubjektív érdekességi faktor : 2 /5

S ugyan a Nagy Falat nem lehet látni az űrből , Shàng​hǎi-t bárhonnan lehet látni, s e város emberlelkek millióinak makrokozmosza, tulajdonképpen Kína sajátos univerzuma, mondhatni az űr maga. Kína egyértelműen legvibrálóbb gigapolisza, a voltaképpeni igazi Kína - csakhogy ez az "igazi Kína" kép minden bizonnyal kissé másképp él fejünkben. Látszólag évezredek alatt épült, de Shàng​hǎi mintha tegnap született volna, afféle elsőbálozó álcájú végzetasszony. Itt nincsenek grandiózus történelmi csemegék , királysírok , ősi templomok , miegymás, az ide érkezőknek a jövő nyit kaput: "az eget érintő nagy épületek" - mó ​ tiān ​ dà ​ lóu-k (摩 天 大 楼) rántják a földre a felhőket, a suo placito emelik a várost a felhők közé, versenyt futva az esztendőkkel. Shàng​hǎi csillaga ég, villog, nem pusztán világlik. A cselekvés városa, nem az ideáké. A Shàng​hǎi-iak gyakorta csevegnek semmiségekről, de amiről a valódi tárgyalások folynak, az a pénz . A modern Kínát mozgató