Doufukuai

FCK 2020 , Scooter nem tud hibázni. Tulajdonképpeni első kimozdulásunk az idén Tokyo betondzsungeléből a GoTo Travel kampány végett GoToLepárló lett, mégpedig Sendai, azaz hogy a Nikka Miyagikyo lepárlója (宮城峡蒸溜所). A japán kocsmológia tudományos bejegyzés-sorozat következő állomása Taketsuru Masata (竹鶴政孝), a Nikka whisky alapítójának második lepárlója volt tehát.  Pár évvel ezelőtt jártam már fent Hokkaidón a Nikka első lepárlójában , Yoichiben, amely kapcsán részletesen beszámoltam Masataka Taketsuru bátyó és a Nikka whisky történetéről, röviden arról van szó hogy a karizmatikus lepárlómester Skóciában tanulta ki a whisky-gyártás művészetét a speyside-i Longmornnál illetve a campbeltowni Hazelburnnél, aztán Japánba visszatérve kezdetben Shinjiro Toriival (鳥井 信治郎) dolgozott, és segédkezett a Yamazaki lepárló létrehozásában, ami ma ugyebár a Suntory italnagyhatalommá növő cég része lett. Ezután a környezeti viszonyaira hasonlító Hokkaido szigetére ment, ahol megalapította Yoichit, maj

擬態語  témájú bejegyzés már akadt, de kifejezetten yojijukugo (四字熟語) még nem, ergo ezennel belekezdünk, lévén találtam egy bemutatásra érdekeset a minap. A yojijukugo ahogy az elnevezése is utal rá négy írásjegyből álló idiomatikus kifejezés , kvázi ekvivalens a kínai chéng​yǔvel (成语), mi több számos japán kifejezés echte Ctrl + C / Ctrl + V átültetés a kínaiból, vagy minimális változtatásokkal. Annyit érdemes minderről tudni, hogy ezen idiómák számos esetben valamiféle tanmese lényegi mondanivalóját tömörítik, ezért az írásjegyek értő olvasásával sok esetben önmagában nem sokra megyünk, ha nem ismerjük a mögöttes sztorit . Akárcsak a jelen esetben tárgyalt kifejezés esetében, ami nem más mint a: 鬼哭啾々   Aminek az olvasata kikoku shushu (きこくしゅうしゅう), literális jelentése jóllehet "a szellem pityergése", átvitt értelemben viszont valami hátborzongató dolog leírása, amitől a hideg futkos a hátunkon - például ha történetesen egy zokogó szellemet hallunk .  Ha felboncoljuk e mondás

A gyerek Pǔyí a Tiltott Városban Halála éppen a mai napon történt, ötven évvel ezelőtt. 1967. október 17-én, kora reggeli órákban Aisin Gioro Puyi (愛新覺羅 溥儀) eltávozott az élők sorából. Ahogy egy korábbi bejegyzésemben már szót említettünk róla, Pǔyí (溥儀) három éves ült a Sárkánytrónra, az anyacsászárné Cixi választottjaként. Hét éves volt, amikor a Xīnhài forradalom megdöntötte a Qing birodalmat, és ezzel együtt a császárság intézményét is, ettől függetlenül Pǔyí továbbra is a Tiltott Városban maradt, a császárságot visszaállítani hivatott, sikertelen kísérlet után is egészen 1924-ig.  1924-ben Féng Yùxiáng (馮玉祥) hadúr puccsal átvette az irányítást Běi​jīng felett, Pǔyínak pedig lépnie kellett, átmenetileg a japán nagykövetségre került. Reginald Johnston, Pǔyí skót tanítója és tanácsosa japánpártiként úgy vélte Pǔyí nagyobb biztonságban lehet a japánokkal (mivelhogy a japán állami berendezkedésben illetve a nép szemében is különleges tisztelet övezte a császár személyét), semmint mon

Amikor 1911-ben a Qing-dinasztia összeomlásakor a Han k í naiak  többségében örömmel szabadultak meg hosszú hajfürtjeiktől: a queue (辫子, biànzi ), vagyis a mandzsu copf az 1644-óta regnáló mandzsu uralom jelképének szám í tott.  A Nagy Fal évszázadokon át óvta-védelmezte K í nát, egészen addig am í g Wu Sangui (吳三桂) be nem tessékelte rajta a mandzsu hód í tókat abban a bizonyos 1644-es évben, aminek eredménye lett Ming-dinasztia megdöntése, illetve a mandzsu Qing-dinasztia megalap í tása. Dorgon , az újdonsült dinasztia régensként uralkodó hercegének nevéhez egy sor, az új birodalmat konszolidáló rendelkezés fűződik, például kisöpörte a császári eunuchokat hatalmukból, visszahozta a császári hivatalnok-vizsgákat, vagy éppen legitimizálta a mandzsuk és a hanok között házasságot, megtiltotta a lábelkötés szokását, és nem utolsósorban bevezette a han férfiak számára a mandzsu copf kötelező viselését.  A XI. századi konfuciánus klasszikus, a szülőtisztelet könyve (孝经) beszámol a mandz

A Spoon & Tamago oldalon találtam ezt a jópofa ukiyo-e képet, ami Harunobu Suzuki (鈴木春信), az Edo-korszak egyik ismert ukiyo-e mesterének 1767-es alkotása - mellesleg e mester nevéhez köthető az első nishiki-e művek készítése is. E bejegyzés témáját adó mű neve Niwatori to Danjo (鶏と男女) - A kakas és a (férfi-leány) pár szereplői elnevezéséhez méltóan a kakas és az ifjú pár, a szituáció viszont annál izgalmasabb: A pár ugyanis, vélhetőleg egy éjszakába nyúló nemináriumra illetőleg másnapi lustálkodásra készülvén, a kora reggeli kukorékolás előre megfontolt szabotálásra némi szakéval tintáztatja a szárnyast , hogy annak eszébe se jusson a hajnali ébresztés! Több mint 250 év távlatából is időtálló poén. Amúgy most egy újabb nagyszabású ukiyo-e kiállítás van Tōkyōban, el kéne nézni! Kapcsolódó bejegyzések: Shunga - egy kiállítás margójára  - Edo-kori pornhub  Kuniyoshi & Kunisada - az ukiyo-e fenegyerekei  - beszámoló  Shinbun nishiki-e - Edo-kori Bli

A kelet-ázsiai nyár nem képzelhető el a kabócák hangja nélkül. Már lassan kerek t íz év lesz, hogy amikor először végigsétáltam a nanjingi normál egyetem kampuszán, valami durva bogár rave-bulira kaptam fel a fejem - ez volt az első kabóca- koncert élményem. De sajnos vagy szerencsére, itt Japánban sem kell nélkülözi őket. Több mint 2000 fajta kabóca létezik, ezekből kb. 30 különböző fajta él ugyanis errefelé, amik a tájfunok és tikkasztó hőség mellett e pokoli évszak nélkülözhetetlen hozzávalói: a semi (蝉) ciripelése nélkül a japán nyár el sem kezdődik hivatalosan!  S bár sok féle kabóca létezik országszerte, itt Tōkyō környékén elsősorban öt fajtája ismert:  Niinii-zemi (ニイニイゼミ Platypleura kaempferi): szerintem ez az egyik leggyakrabban hallható fajta, egészen júniustól szeptemberig aktív, ha iszonyatosan ciripel egy bokor, akkor tuti televan niinii-zemivel, amit egyébiránt tökéletes álcája miatt nehéz észrevenni Abura-zemi (アブラゼミ / 油蝉, Graptopsaltria nigrofuscata

Írtunk már korábban az Obonról többször is, lásd itt vagy itt, gyorstalpalóként annyit kell tudni, hogy az ősök illetve az eltávozott családtagok kapnak három nap szabadságot évente, hogy az alvilágból feljöjjenek az emberekhez, legfőképpen saját családjukhoz. Ennek kapcsán pedig az emberek igyekeznek felvidítani a szellemeket hol tánccal (bon odori), és persze némi áldozati hamikával is, mielőtt lampionok segítségével visszavezetnék őket a túlvilágra - lásd toro nagashi . S mint minden családi összejövetel alkalmával, az Obont is nagy sütés-főzés, takarítás előzi meg. Jóllehet az Obon hagyománya a teljes országra kiterjed, az ünnepi ízek azonban régiókként, sőt akár családonként is eltérőek. Shikokuban a hakozushi (箱寿司) dobozos sushija a nyári étkezések egyik gyakori eleme, míg Kyushúban a bondara (盆鱈) vagyis az aszalt ponty képzi e hőséghez adekvát csemegék egyikét.  De amit itt az utcánkban is házról-házra meg lehet figyelni, az az uborka és padlizsán állatokká - ló és