Bejegyzések

Fanyarvölgy legendája

Kép
Shibuya  Tōkyō egyik legismertebb városrésze, az írásjegyeket nézve - 渋谷 - már régóta tanakodok azon, miért is nevezik Fanyarvölgynek a helyet, a shibu 渋 (keserű, fanyar, durva, egyébiránt a 涩 (sè) írásjegy japán változata), a ya/tani 谷 pedig völgy, szoros értelemmel bír. Shibuya tulajdonképp valóban egy völgyben fekszik, mégpedig a  Daikanyama  (代官山) heggyel határos, az írásjegy összetétel pedig számos olvasatban - Shidaya/Shibue/Shibukawa /Shibutani/Shibuya etc, - családnév is lehet.   Az elnevezést illetően  négy ismert teóriáról  tudunk:  1., Volt itt korábban egy falucska, Shioya no Sato (塩谷の里 ), amit Sósvölgy falvaként is fordíthatnánk, és ebből a Shioyából (塩谷) lett az idők során Shibuya , a 渋谷 írásjegyek pedig a megváltozott kiejtésre reflektáltak. E teóriának régészeti leletek adnak némi táptalajt, ugyanis az itt talált sós vízre utaló nyomok és kagylómaradványok arra engednek következtetni, hogy valaha a terület összeköttetésben állhatott a tōkyō-i öböllel. 2.,

Költözés Tōkyōba

Kép
Japánba költözésnél számtalan szükségtelenül frusztráló dologba ütközhetünk, az elmúlt pár hét személyes tapasztalatait szeretném megosztani, mire érdemes felkészülnünk, amennyiben Zipanguba sodorna a sors.  1., Lakás  Lakást keresni sehol sem könnyű,  Tōkyōban pedig fokozottan nem az. Amit figyelembe kell vennünk,  ugyebár a lakbér, és a munkahelyünkhöz való távolságon kívül az, hogy ki is adják külföldieknek - ez még a legkisebb gond, elvétve találni olyan helyeket, amiket egyáltalán nem adnak ki. A második, a garantáló személy. Szóval nem elég, hogy van útleveled érvényes vízummal, lakhatási engedélyed (在留カード), szükséged van egy dolgozó japán állampolgárra, aki felelősséget vállal érted (保証人), ha esetleg a Fujira szarnál , nem fizetnéd a lakbért vagy más hülyeségre adnád fejed. Amennyiben nincs ilyen japán ismerősünk, oda se neki, erre találták ki a yachin saimu hoshō gaishát (家賃債務保証会社), vagyis kifejezetten olyan cégeket, akik megfelelő honorárium ellenében kezességet vál

Kínai felsőoktatási tapasztalat

Kép
Kínai egyetemi mesterképzésem befejeztével írom e sorokat, mely alapjáraton a 上海交通大学国际与公共事务学院-ben megélt tapasztalataimat mutatja be, de tetszés szerint Kína valamennyi egyetemének valamennyi szakját ideképzelhetjük. Sőt, azt is ideképzeljük, hogy valamennyi kínai egyetem mérföldekkel leprább, mint a 交大. Ezúttal is pusztán egyéni tapasztalatról van szó, egy fiktív beszélgetés formájában.  Elsőként is, mit tanultam meg a 2,5 év alatt? Szopni, mint egy idomított fóka. Az universitas univerzumában ily univerzális vegzatúra aligha adódik. Szóval Kínába jössz már megint tanulni, mi? Tételezzük fel, esetedben egy szorgalmas deákról van szó, ki már végzett az alapképzéssel, és Kína felé kacsintgat valamely oknál fogva. Mondjuk abból kézenfekvő okból kifolyólag, hogy már jártál Kínában, és nagyon jó buli volt, meg amúgy is Kínával akarsz foglalkozni valamilyen formában, de már valami többre vágysz, mint puszta nyelvtanulás, ergo jöhet a mesterszak/phd! Nyugi a képen nem Te vagy

Kutya Kínában

Kép
A Jiao Tong egyetem kampuszának egyik kutyája A kutya kezdetektől fontos szerepet játszik a kínai mitológiában, a hanokon kívül valamennyi Kína területén belül élő nemzetiség számára is éppoly fontos szereppel bír. A korabeli legendákban kutya gyakorta tűnik fel, mint hősök kísérője, és egyike a kínai zodiákus tizenkét jegyének,  Érdekes, hogy a kínai irodalom általában nem említi a kutya nevét, értendő az alatt, hogy számos sztoriban a kutya még ha fontos szerepet játszik is, pusztán a kutyaként említik, neve (beceneve) nincs. A kínaiban két írásjegy, a 狗 és a 犬 egyaránt kutyára vonatkozik, a különbség talán annyi, hogy a 狗 némileg hétköznapibb elnevezés, míg a 犬 formálisabb, például katonai vagy rendőrkutya 军狗 és 警狗 helyett 军犬 valamit 警犬; a kutyaugatás is inkább 犬吠 semmint 狗吠. További különbség, hogy a 犬 semleges jelentéssel bír, míg a 狗 pejoratív értelemmel is bírhat: 犬子 = 'kutyakölyke' szerénykedő hivatkozás is lehet saját gyermekünkre, addig a 狗子 ebadta, kutya

Shanghai World Financial Center

Kép
A Xiaoyi kamerával, az üveggolyóval és egy 10,5 mm-es halszem-objektívvel felfegyverkezve vágtam neki a World Financial Center (上海环球金融中心) 474 méteres obszervatóriumához, a belépőt már 200 yunkóra emelték az elvtársak, a szmog miatt pedig túl sok nem látszott bár a városból, igyekeztünk a legtöbbet kihozni a dologból.  Kapcsolódó bejegyzések: Xiaoyi bicajozás A csodálatos Panyulu 

A csodálatos Panyulu

Kép
A Panyu út (番禺路), az egyetem miatt mindig is szívem csücske marad, az egykori Columbia Road öröksége ma valódi vadrezervátum, ha szafarizni szeretnénk Shanghaiban, ide kell jönnünk. A Panyulu fehér kutyája kísérjen utadon!  Először az egyik irányban, utána a másikba. Hiányozni fog ez az utca!  Kapcsolódó bejegyzések: Xiaoyi bringázás A nagy kínai fixi-forradalom Bringával Shanghaiban - kaland, játék, kockázat Közlekedés Shanghaiban - a dzsungel törvénye Közúti káromkodások és útmutatók kínaiul

Xiaoyi bringázás

Kép
A nemrég beszerzett Xiaoyihez végre fejpántom is van, így elbicajoztunk a Mr. Pancakeig a Huaihai (淮海路) úton, aztán meg vissza a Huashan (华山路) úton. Shanghai style bicajozás következik! Először oda... s aztán vissza... Kapcsolódó bejegyzések:  A nagy kínai fixi-forradalom Bringával Shanghaiban - kaland, játék, kockázat Közlekedés Shanghaiban - a dzsungel törvénye Közúti káromkodások és útmutatók kínaiul Francia koncessziós negyed - gyalog, mint az állatok 

Urbex vol. 6 -商船会馆

Kép
Mai romvadászat célpontjául az egykori kereskedő hajók tanácsházát (商船会馆) választottuk ki a Huangpu-folyó (黄浦江) közelében, mely vészesen egyedül áll a körülötte lévő szarsivatag kellős közepén, a háttérben tótágaskodó 632 méteres Shanghai Tower tetejéről Szauron szeme szarik rá, mily pusztítás is ment végbe a város ezen részének régi épületei között.  A tanácsházat eredetileg a Suiming (祟明) és a Nantongjisha (南通籍沙船业商行) elnevezésű folyami kereskedővállalatok helyi csoportjai használták, amik egyébiránt Shanghai első helyi céhei közé tartoztak. A korabeli kínai tengerpart-menti hajózást a Jangce-osztotta ketté, a folyam torkolatától északra eső területek az Északi-tenger (北洋), míg az attól délre esők a Déli-tenger (南洋) elnevezést kapták (innen ered a Qing-dinasztia északi (北洋水师) illetve déli flottájának (南洋水师) neve is). Shanghai e földrajzi határon helyezkedik bár el, a shanghai-i kereskedők hajók jobbára az Északi-tenger irányultságú kereskedelmet folytattak.