Doufukuai

A zöld lámpa sajnos nem látszódik a busztól, mert kurvára ráparkolt a zebrára Adott a mindennapi kínai közlekedési káosz, melyben mind a gyalogos , mind a biciklis az elcsapható páriák nyamvadt csoportját alkotják a mammonista (拜金主义者) kínai társadalom őrlő malmai közt. Először csak meghökken a laowai, hogy amennyiben most nem tett volna egy lépést balra, vagy jobbra, bizony lelkiismeret nélkül feldarálja egy zabolátlan három kereken guruló zöldségpiac . A következő lépcsőfokon már frusztrálja a dolog, hogy az a természetes hozzáállás Kínában, hogy aki nem autóval jár, az megérett a pusztulásra , és mintegy nem középiskolás fokú, ám oktató jelleggel a hanok tudtára adja, a közlekedési szabályokat azért találták ki, hogy betartsák őket . Nem kell anyázni, de nemtetszésünket határozottan a kínaiak tudomására juttatni ér : 你在干吗？ - mi a fenét csinálsz?  你要某杀啊！-  meg akarsz ölni?  嘿，你差点撞到我了！hé, kis híján elütöttél!  嘿，走路看着点！- hé, figyelj már hova mész!  吵死了，别朝我按喇叭了

Shanghai Underground sorozat második felvonás, melyben egyenesen Shanghai underground-csakrájához, a földalatti feneketlen fénnyelőhöz, a mainstream elől menekülő nincstelenek mindenségéhez, az óvóhelyhez, ergo a Shelterbe térünk.  A Jangce-deltában az underground elektronikus zenei műfajok neve egybefonódott a shanghai-i kínaiak és külföldiek szemében egyaránt kultikussá váló Shelter klubjával, mely távol esik a Bund lehengerlő vehemenciájába csomagolt sehonnani bitang magamutogatás által vezérelt klubóriásoktól; itt senkit nem érdekel ki vagy, vagy kinek a fia vagy, mivel jöttél, hisz a Shelterben mindenki tudja, miért jöttél: a zenéért . A hét valamelyik napján mindenki megtalálhatja a maga számításait, miként valamennyi party-promóter képviselteti magát egy-egy estével, legyen az hip hop (Come Correct szerdánként, mely töménytelen turntable-terror és vinyl vegzáció), drum'n'bass (a Sweatshop brigád a helyi Bladerunnaz, WeChat-en érdemes követnünk a Phreaktion n

Annyira felspanoltam magam saját bejegyzésemen , hogy el kellett menjek Nanjingba a hétvégére. Megfáztam mint a szar, de így is gyorsvonatra pattantunk. A gaotie a legjobb fajta vonat Kínában, de persze előfordul, hogy disznót zsákban kell 250 km/h-val átszállítani A pontból B-be. Miután elmondták, hogy csak ott szálljunk le, ahova valóban menni szeretnénk, nem szálltunk le Kunshanban .  Megérkezve Nanjingban, iszonyat hőség és pára fogadott, tartós 200-as pm 2.5, nehezebb volt lélegezni Shanghaihoz képest, ahol momentán jó a levegő. A szállásunk a Fuzimiaóban volt, Sunflower Youth Hostel , semmi extra, viszont a sörkészletük változatossága dicséretre méltó.  Mivel még késő délután volt, elmentünk a Xuanwu-tóhoz, ahol az az ötletünk támadt, hogy vízibiciklizzünk.  Ez egy elbaszott ötlet volt.  Alig lehetett tekerni a rozsdás hajtókart, tekertük mint a barom de így is lehagyott egy vadkacsa, iszonyat hőség volt, így visszaevickéltünk a partra. Tettünk egy sétát a tóná

"Suzhou a legkirályabb hely egész Kínában" – nyilatkozta Marco Polo, velencei utazó, valamikor 700 éve egy mára feledésbe merült genovai hírügynökségnek. Ha járt arra, ha nem, akárhogy is a régi Kínában úgy hírlett, Suzhou a földi paradicsom. Ma legfeljebb paradicsom-szószt lehet kapni Suzhouban, viszont volt egy szabadnapunk a 端午节 miatt, Kayoko még úgysem látta, ezért rászántuk a napot. Habár, ha láttunk már egy Shanghai környéki vízi városkát (水城), mint mondjuk Xinchang - arra jövünk rá, hogy az összes egy kaptafa, úgy alapjaiban véve nem rosszak, de annyi különbség sincs közöttük mint a Dr. Beer kézműves sörei közt. A Tigris-hegy bejárata Egyelőre Shanghai, Hongqiao vonatállomás, háromszáz méteres sor a jegyiroda előtt, ilyenkor jobb nem hangsúlyozni, hogy értünk kínaiul, gálánsan a sor elejére kell sétálni és 啊，啊，你啊，你干吗？vagy a 他为什么不排队？kérdéseket el kell engedni a fülünk mellett, ha nagyon mérgesek, akkor egy pongyola ’ tingbudong ’-ot kell mondanunk, és tényle

Az utóbbi pár hónapban rendre kapok leveleket Kínába készülő deákoktól, amikre személyes preferenciám, illetve tapasztalataim alapján szoktam volt nagyjából egyforma választ adni. Ezekkel nem szükséges egyetérteni, pusztán személyes tanácsok három év Kínában való tanulás után. Hova érdemes menni tanulni?  Teljesen egyénfüggő, kinek az északi, kinek a délebbi országrész jön be jobban. Az én személyes szimpátiám a Jangce delta legjobb városai: Nanjing, Hangzhou, Shanghai.  De hát a nyelvjárások miatt... Milyen nyelvjárások? Mp3-ban lehet már csak kínai nyelvjárásokat hallani, a KKP sarlóval-kalapáccsal kipusztította a nyelvjárásokat, kiskanállal szedik össze a maradványaikat . Egyetemen mindenhol putonghuát fogunk tanulni . Ha valami elbaszott kínai sivatagban akarunk tanulni, ott is putonghuát fogunk tanulni. Ha egy jak hátán Tibetben, ott is putonghuát fognak tanítani (mi több biztosra veszem, hogy Tibetben, a Góbi-sivatagban, Belső-Mongólia füves pusztáiban, a Turfán-

Jelenleg meghatározatlan időnként frissülő fotóblogként funkcionál a Doufukuai, fotókat feltölteni ugyanis kevés erőfeszítés nélkül meglepően gyorsan lehet, ezúttal ráadásul a kommentár is elmarad. Nem mentem messzire ugyanis, pusztán a Jingan templomig (静安寺), a városi buddhizmus sajátos megnyilvánulásába, melynek környékére viszonylag gyakran járok, a templomban azonban több, mint három éve nem voltam. A képekre bízom a narrációt:  Még több képért Kínából a Flickr oldalamra ildomos elnézni. Ha viszont nem pusztán képekre, de több sztorira vágyunk a szóban forgó templomról, az alábbi bejegyzésekben részletesebb leírást találhatunk: Shanghai-i kísértettúra - barangolás a város sötét múltjában, az éj leplébe mártózó Jing'an templomból kiindulva. Milyen lények őrzik a templomot és mi köze van a templomnak és a város alatt alvó sárkánynak? Mi az a foo dog és hol lokalizálódott a templom eredetileg? Mindenre választ kapunk e blogban.  Amikor még c