Doufukuai

Különböző utcai performanszok, az első ha jól emlékszem Shibuya (渋谷) környékén, a beatboxos és a gótikus-melankolikus Shinjukunál (新宿), míg a shamisen duó Nakanonál (中野) adott elő.

Ha nem is ápolunk túl intim kapcsolatot a kínai nyelvvel , a ni haót 你好 esetlegesen hallhattuk, mint alapvető köszönési formát, de még az elköszönésnél használt zai jian 再见 sem túl idegen fülünknek. Minden egyes alkalommal leggyengébbláncszemes viszláttal, azaz jelen esetben 再见-nel elköszönni egy idő után unalmas lehet, nézzük mivel kiszínesíteni az elköszönés-palettát:  明天见 míng tiān jiàn: holnap találkozunk - ez legalább olyan gyakori, kivált ha holnap találkozni készülünk. Amennyiben nem holnap, de valamikor a közeljövőben:下次再见 再会 zài huì: majd találkozunk / majd összefutunk , igazából nem túl gyakori, párszor hallottam  再联系 zài lián xì: tartjuk a kapcsolatot - vagyis nem feltétlenül kell személyesen találkoznunk, elég ha wechat-en dobsz egy hangüzenetet. Egyéb változatban 下次再聊 拜拜 báibái: byebye , jövevényszó, elterjedt  有空再聊 yǒu kòng zài liáo: dumcsizzunk ha lesz időd - informális, feminin, csak közeli barátokkal, habár egy jól sikerült alkudozás után i

Kínában régi hagyománya van az alkohol-bevitelnek, ildomos lehet ezért felkészülni egy-egy előbb-utóbb bekövetkező megmérettetésre. A kínai kocsmológia tudományos bejegyzéssorozat epizódjai során némi lexikális hátteret , illetve verbális vértet s lándzsát kaphattunk a Kínában ránk váró nehézségek hatékony elhárítására.  Mindazáltal, nem feltétlenül kell nagyivónak lennünk ahhoz, hogy túléljünk egy kínai esküvőt vagy tárgyalást, sokszor elég ügyesen pörgetni nyelvünk:  ital visszautasítása :  只要感情好，能喝多少喝多少 (zhǐ yào gǎn qíng hǎo, néng hē duō shǎo hē duō shǎo) - amíg jól érezzük magunkat, annyit iszunk, amennyit bírunk erre heves általában heves bólogatás és szinuszos jellé összeolvadó hehezetes krákogás a válasz, úgymint: 喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝喝, ami értelemszerűen azt indikálja, hogy én értelek meg minden, de ezt még lehúzod  ilyenkor egy újabb irányjelzőt szükséges kitenni:  你酒量好，你干了。可惜我酒量不好，我随意 (nǐ jiǔ liàng hǎo, nǐ gān le. Kěxī wǒ jiǔ liàng bù hǎo, w

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait , vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére  man'yōgana , kínai írásjegyek , cirill betűk, stb. Pár példa:  禾ム→ 私 ネ申 → 神 木木 → 林 才（よчｏぅ → おはよう / ぉﾚ￡∋ぅ⊇〃±〃ﾚヽма￡→ おはようございます→ jó re

Korábban már ízelítőt kaphattunk Shanghai betonvadonjában való mindennapokról , most ímhol egy nagyszerűen semmilyen videó, mely a bringás éjszakai kirohanását illusztrálja. A zenével kísért történet egyébiránt azt követi nyomon, ahogy a 广元西路-n elmegyek az Ikeába hotdogért. A második egy laza bringázás a Bundra, az üdítő 40 fokban vígan bimbódzó Shanghai Tower felé való kitekintéssel.

Egykori kedvenc játékom, az Age of Empires kapcsán jutott eszembe a kínaiak elit egysége, a chu ko nu . Ez viszont nem annyira kínaiul, de japánul hangzik... Arról van szó ugyanis, hogy chu ko nu kifejezést a Zhūgěnǔ (诸葛弩) - 'Zhūgě íja' latinosított kifejezésből eredeztetik. Mi is volt az tulajdonképpen?  A Zhūgěnǔ a három királyság korának (i.u. 220-280) egyik legjelentősebb hadászati invenciója, mely valamennyi korabeli állam legjelentősebb fegyverének számított. Az ismétlő számszeríj hagyományosan  Zhūgě Liàng (诸葛亮) [i.u. 181-234] nevéhez fűzhető, ki Shǔ állam (蜀国) kormányzója, s korának egyik legnagyobb stratégája is volt egyszersmind. Ő szánt elsőként komoly szerepet az ismétlő számszeríj számára - [Zhūgěliánnǔ, 诸葛连弩), amit a kortársak yuánróngnǔ (元戎弩) néven ismertek. Az első ismétlő számszeríjak a hagyományos íjnál (弓) nagyobb hatótávolságú, s nagyobb tűzerejű távolsági lőfegyvernek bizonyultak, további előnyük volt, hogy nagyobb hatásfokkal tudták a célpontra irányt

Shanghai után Tokyo következzék fekete/fehér formátumban: