Doufukuai

Kissé furcsán hangzik. A minap azonban beleütköztem a 米国/べいこく kifejezésbe, mely a alatt a " rizs országát " is érthetnénk. Természetszerűleg valamelyik kelet-ázsiai, de legalábbis ázsiai országra asszociáltam volna, így igen meglepődtem, amikor a szótárban Amerika állt a jelentés mellett.  Amerika a rizs országa?!  egy japán fórumozó is fennakadt ezen: “アメリカはなぜ「米国」－米の国なのでしょう？米を主食としている国ではないのにどうして米の国なのでしょう。"  Amerika [a rizs országa] -hogy lehet a rizs országa? A rizsre nem meghatározó ételként tekintő ország hogyan lehet a rizs országa?! Hát ez az.  A válaszért ráadásul Kínába kell visszamenni.  Ám először is tudniillik, Amerika ugyebár Americo Vespucci után kapta nevét, aki 1501-1502 körül kijelentette: új földrészről van szó Amerika esetében. Martin Waldseemüller német térképész 1507-es világtérképén nevezik először Amerikának az új kontinenst.   Néhány évtizeddel később, az olasz jezsuita, Matteo Ricci (利玛窦) atya 1582-ben Dél-Kínába,

A chánzú (缠足), a nők lábelkötése Kína régmúlt időinek rossz hagyományát (陈年旧俗), avagy a (mai szemmel) a szépség oltárán való félresikerült áldozatot (装饰陋习) jelentette mintegy ezer éven keresztül.  Kialakulása vélhetően a kínai férfiak társadalmi státus megszerzésére irányuló törekvésében keresendő. Elkötött lábú nőt feleségül venni csak megfelelő egzisztenciális háttérrel rendelkező férfi volt képes, miként az ilyen nők dolgozni képtelenek voltak, így egyrészről a férfiak rajtuk keresztül adhatták környezetük tudatára jómódjukat  - hisz el tudta tartani nejét anélkül, hogy annak segítségére szorulna.   Kialakulására vonatkozólag számos lehetséges magyarázat létezik, de pontos eredete homályba vész. Az egyik hagyomány szerint elsőként az  Öt dinasztia korabeli (907-960) Lǐ Hòuzhǔ (李后主), a Déli Táng-dinasztia császára javallotta egyik ágyasának, Yǎo Niángnak (窅娘), hogy selyemmel kösse el lábát az újhold idejére.  Mellesleg olyannyira szerette ágyasát, hogy egy közel 2 méteres arany

Az elmúlt napokban a sino-japán viszonyon aligha javított sokat a magas fokú érzelmi intelligenciával betárazott  nagoyai polgármester múlthoz való hozzáállása. Ezen felül Kawamura állítólag folyton Zhīnà 支那/ しな (Shina) elnevezéssel borzolja a kínaiak kedélyeit, miként ez derogálónak hat a szomszédos ország hagyományos aposztrofálásával szemben, mely a 中国/ちゅうごく (Chūgoku).  Mikortól vált elterjedtté a 支那?  Kezdődött minden az első újkori sino-japán háborúval (1894-1895), mikor is a vérrel-verítékkel megkomponált Qīng hadiflottát megalázóan gyorsan tönkreverték a Wōkòu-k (倭寇) [vagyis a "törpe kalózok", ahogy Jiang Jieshi is nevezte a japánokat naplójában], s a szigetországiak már inkább le, mintsem felnéztek a Középső Birodalomra, ekkor kezdték el a 支那/ しな kifejezést újbóli használatát.  1913-ban egy Kínában tartózkodó japán diplomata indítványozta, hogy hivatalosan is しな-ként illessék az országot, ami a kínaiak részéről igen nagy ellenállásba ütközött. Ugya

Kínai marslakónyelvezet , forró írásjegyek ( 热字 ) második felvonás. 巭 a pingvin kiejtése, ill. hangsúlyai nem tisztázottak, lehet bu (ㄅㄨ) és pu (ㄆㄨ) is. A 功 és 夫 írásjegyiből áll, 'tanulás' értelemmel bír. Egyik oldalon azt találtam a Kāngxī-ból halászták, egy másikon, hogy hanjából (韩国汉字). Úgy emlékszem, valamelyik kommentben is szerepelt már, de meg nem mondom, melyik bejegyzésnél.  槑 méi: két hülye együtt 呆 + 呆 nagyon hülye (kétszeresen hülye). 你太槑了, 上次把手机掉到游泳池, 这次又掉到厕所里了- 'te tényleg seggtitán vagy, múltkor az úszómedencébe ejted a telefonod, most meg a vécébe'. Shǎnxī nyelvjárásból származik, ahol gyakorta mondják 槑怂, 槑得很，老槑, etc.; minden esetben hülyét, idiótát jelöl, esetlegesen gyerekeknek szokták még mondani, persze ily mód jóval kevesebb éllel.  烎 yín: a kínai gémerek fejlesztése, a játékvilág zsargonjából került a szlengbe, vélhetően a játékosok saját kivételes képességeik jelzőjeként, vagy az adott játékban beállt szituációra értették, a

A kínai internetes nyelvhasználatról , illetve internetszlengről többször is esett már szó, és még fog is, hiszen napról-napra fejlődő jelenségről van szó. A kínai internet virtuális nyelvkovácsai gyakorta rég elfeledett, vagy kevéssé használt írásjegyeket porolnak le, s állítanak újra hadrendbe, irányt adva ezzel az új trendeknek,  vagy pusztán a cukiság manifesztálódásának. Jelen sorozatban ezekből fogunk mazsolázni.  兲 tiān: a 天 (ég) írásjegyének egy korábbi változata, mely fentről lefele olvasva a 王 (wáng), ill. a 八 (bā) alkotóelemekből összeállva 王八 -t (wángbā), vagyis teknősbékát , ill. a teknősbéka fiát adja (王八蛋) - mely alatt felszarvazott férfit, valamint fattyúgyermeket értünk.  氼 nì: egy ember 人 kerül a víz 水 alá, ergo elsüllyed, víz alá kerül. 瞬间狂风暴雨，路上的行人马上成了“水人”。- szemvillanást hatalmas vihar kerekedett, a járdán sétáló embereket máris majd' elnyelte a víz. 砳 lè: egyik érdekes magyarázat szerint két kavics 石-石összecsendülése kellemes, vidám hang

A sushi 寿司/ すし Japán egyik legismertebb étele, ismertebb típusai következnek, a teljesség igénye nélkül. 寿司飯 (すしめし) - a sushi jellegű ételek összefoglaló neve, mely főtt, ecetes, sós rizzsel  (néha cukorral és mirinnel  - 味醂/みりん, főzéshez használt édes sake) és halfélékkel, vagy másegyéb tengergyümölcsével tálalnak. A sushi nem összekeverendő a sashimivel - 刺身 /さしみ - mi utóbbi pusztán nyers hal, rizs nélkül.  握り寿司 /にぎりずし -  nigiri-zushi , a nigiri a 握る - megmarkolni, ökölbe fogni igéből származik, a sushi kézzel való megformázására utal. 寿司を握る - sushit formázni。Ebben az összetételben sushiból zushi lett, amit a könnyebb kiejtéssel szoktak volt magyarázni.  巻き寿司 /まきずし - maki-zushi  elnevezés a 巻く - felgördíteni igéből származik (egyébiránt a szivar is 葉巻/はまき - "levél tekercs"). A maki-zushit a 海苔/のり a nori algalapokon elterített rizs "sushi gyékénnyel" - 巻き簾/まきす - vagyis egy bambuszráccsal való felgöngyölítésével készül el. 寿司を巻く - sushit göngyölíten

一曲笙歌春如海，千门灯火夜似昼 - egy tavaszi dal akárha óceán, s ezer kapu lámpása lobog akárha napvilág. (Táng-kori versrészlet) A mai nappal a sárkány évének holdújévi ünnepségsorozata véget ért. A  Chūndēngjié (春灯节) , vagyis a 'lámpás fesztivál' a tavaszünnep záró eseménye, mely a luniszoláris naptár (农历)  első hónapjának 15. napjára esik, mely estén (宵) következik be az első holdtölte is egyúttal (月圆之夜). A más elnevezésekben Xiǎozhēngyuèt (小正月) / Yuánxiāojiét (元宵节) / Shàngyuánjiét (上元节) valamennyi han kínai által lakott területen ünneplik, anno Malajziában és Indonéziában, Thaiföldön, Vietnamban, Japánban is celebrálták. A Chūndēngjiéhez országszerte igen eltérő szokások kapcsolódnak, közösnek mondható azonban a yuánxiāo (元宵) - vagy másképp nevezve tāngyuán (汤圆) - fogyasztása, az  oroszlántánc (舞狮) és a sárkánytánc (舞龙) előadások. A holdújévi ünnepségsorozat az emberek, a családok újbóli egybegyűlését (团圆), összetartozását, illetve hagyományosan az emberek és a természet köz