Bejegyzések

irodalom címkéjű bejegyzések megjelenítése

Petőfi - 裴多菲 - Kínában

Japán mellett Petőfi Sándor, azaz Péi​duō​fēi​ Shān​duō​'ěr​ 裴多菲 山多尔 Kínában is igen ismert, mi több tananyagként szerepel, ami elsősorban Lu Xun munkásságának köszönhető, ma szobra áll Pekingben és Shanghai-ban egyaránt. 民族之歌 起來!匈牙利人, 祖國正在召喚! 是時候了,現在幹,還不算太晚! 願意做自由人呢,還是做奴隸? 你們自己選擇吧,就是這個問題! Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!

Óind eposzok

Kép
India bámulatosan gazdag rege- illetve mondavilággal rendelkezik. Bár megformálódása így közel harmadfél ezer évre nyúlik vissza, ez a mondaanyag mégsem tekinthető pusztán az ókori India kulturális hagyatékána k. Ú jind nyelvekre lefordítva ma is ismertek és köz kedveltek Indiában ezek a mondák, elbeszélések, és alakjaik ma is ihletik az ind képzőművészetet, szín és táncm űvés zetet egyaránt. [1] [2] Ezeknek nyelvéből fejlődtek a mai újind nyelvek, mint a hindi, bengáli stb. Ebben az időben India különböző nyelveket beszélő ősi népei közül a dravidák (tamilok) már az egyiptomihoz, i lletve a mezopo ámiaihoz hasonlatos, igen fejlett civilizációt hoztak létre az Indus-folyó völgyébe n (az ún. Indu s-kultúra). Korábbi életformájukat feladt ák, félnomád állattartókból letelepedtek. Patriarchális törzsszövetségeik alkotta társadalmi szerkezetük megbomlott, és egy meglévő struktúrába integrálódtak. [3] Kultúrájuk asszimilálódott, ekképpen természetesen a bevándorló óind törzsek India r

Ba Jin: Az örök élet tornya

Kép
Ha már a japán agresszióról esett szó, akkor ímhol egy régebbi recenzióm az egyik legjelentősebb XX. századi kínai író, Ba Jin egy alkotásáról, az örök élet tornyáról , melyet az előző poszt által szült történelmi szituáció ihletett. A 20. századi kínai irodalom történetét nagymértékben befolyásolta a nyugati eszmeáramlat. A régi rendszer írástudóinak eltűnésével párhuzamosan egy új értelmiségi osztály emelkedett fel, melynek tagjai Amerikában, Európában, Japánban folytattak t anulm ányaikat. Ez a kínai értelmiség Kína megmentésének útját a hagyományok teljes körű elvetésében, és a Nyugat szisztematikus utánzásában látták [1] . A harmincas években született meg Kínában a modern, kritikai realista regény, kiknek képviselőihez tartozott Li Feigan (1904-2005) is [2] . Otthonában, majd Sanghajban tanult, ösztöndíjjal 1927-ben érkezett Párizsba. Fiatalkorában maga is az anarchizmus híve volt; erre utal írói álneve is, mely két kedvenc írójának, Bakutyin és Kropotkin neveinek első é