Doufukuai

Shibuya  Tōkyō egyik legismertebb városrésze, az írásjegyeket nézve - 渋谷 - már régóta tanakodok azon, miért is nevezik Fanyarvölgynek a helyet, a shibu 渋 (keserű, fanyar, durva, egyébiránt a 涩 (sè) írásjegy japán változata), a ya/tani 谷 pedig völgy, szoros értelemmel bír. Shibuya tulajdonképp valóban egy völgyben fekszik, mégpedig a  Daikanyama  (代官山) heggyel határos, az írásjegy összetétel pedig számos olvasatban - Shidaya/Shibue/Shibukawa /Shibutani/Shibuya etc, - családnév is lehet.   Az elnevezést illetően  négy ismert teóriáról  tudunk:  1., Volt itt korábban egy falucska, Shioya no Sato (塩谷の里 ), amit Sósvölgy falvaként is fordíthatnánk, és ebből a Shioyából (塩谷) lett az idők során Shibuya , a 渋谷 írásjegyek pedig a megváltozott kiejtésre reflektáltak. E teóriának régészeti leletek adnak némi táptalajt, ugyanis az itt talált sós vízre utaló nyomok és kagylómaradványok arra engednek következtetni, hogy valaha a terület összeköttetésben állhatott a tōkyō-i öböllel. 2.,

Japánba költözésnél számtalan szükségtelenül frusztráló dologba ütközhetünk, az elmúlt pár hét személyes tapasztalatait szeretném megosztani, mire érdemes felkészülnünk, amennyiben Zipanguba sodorna a sors.  1., Lakás  Lakást keresni sehol sem könnyű,  Tōkyōban pedig fokozottan nem az. Amit figyelembe kell vennünk,  ugyebár a lakbér, és a munkahelyünkhöz való távolságon kívül az, hogy ki is adják külföldieknek - ez még a legkisebb gond, elvétve találni olyan helyeket, amiket egyáltalán nem adnak ki. A második, a garantáló személy. Szóval nem elég, hogy van útleveled érvényes vízummal, lakhatási engedélyed (在留カード), szükséged van egy dolgozó japán állampolgárra, aki felelősséget vállal érted (保証人), ha esetleg a Fujira szarnál , nem fizetnéd a lakbért vagy más hülyeségre adnád fejed. Amennyiben nincs ilyen japán ismerősünk, oda se neki, erre találták ki a yachin saimu hoshō gaishát (家賃債務保証会社), vagyis kifejezetten olyan cégeket, akik megfelelő honorárium ellenében kezességet vál

Kínai egyetemi mesterképzésem befejeztével írom e sorokat, mely alapjáraton a 上海交通大学国际与公共事务学院-ben megélt tapasztalataimat mutatja be, de tetszés szerint Kína valamennyi egyetemének valamennyi szakját ideképzelhetjük. Sőt, azt is ideképzeljük, hogy valamennyi kínai egyetem mérföldekkel leprább, mint a 交大. Ezúttal is pusztán egyéni tapasztalatról van szó, egy fiktív beszélgetés formájában.  Elsőként is, mit tanultam meg a 2,5 év alatt? Szopni, mint egy idomított fóka. Az universitas univerzumában ily univerzális vegzatúra aligha adódik. Szóval Kínába jössz már megint tanulni, mi? Tételezzük fel, esetedben egy szorgalmas deákról van szó, ki már végzett az alapképzéssel, és Kína felé kacsintgat valamely oknál fogva. Mondjuk abból kézenfekvő okból kifolyólag, hogy már jártál Kínában, és nagyon jó buli volt, meg amúgy is Kínával akarsz foglalkozni valamilyen formában, de már valami többre vágysz, mint puszta nyelvtanulás, ergo jöhet a mesterszak/phd! Nyugi a képen nem Te vagy