Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Japán folklór vol. 8 - Madarak a japán kultúrában

Zipangu vol. 4

Kanmangafuchi misztikus jizō szobrai után tettünk egy pihenőt a ryokan-ban, és az anhui tartománybeli kínai lakos köpésének hatótávolságában található "Istenek hídját" (Shinkyō, 神橋) vettük célba, mely a Futarasan szentély (二荒山神社) részét képzi, s nem mellesleg Japán egyik leghíresebb s legszebb hídja is egyszersmind.
A legenda szerint egy Shōdō (勝道) nevű pap spanjaival i.sz. 766-ban megmászta a Nantai hegyet (男体山, a "férfiú test hegyet", amiben a neolitikum utáni ősjapánok egy jókora farkat véltek felfedezni - innen is az elnevezés talán - na de hogy Shōdōék miért nem a guizhou-i cickó-hegyen próbáltak szerencsét, nincs megmondója), hogy az ország üdvéért és gazdagságáért fohászkodjanak, viszont nem tudtak átkelni a Daiya-folyón. Shōdō addig imádkozott, míg egy Jinja-Daiou (深沙大将) nevű istenség meg nem jelent előtte, akinek különös ismertetőjegyét két, kezére tekeredett kígyó adta. Jinja-Daiou a kezére tekeredett kék és vörös kígyót szabadjára bocsátotta, a két kígyó pedig hídépítő mesternek bizonyult, s kisvártatva egy szivárványszínű hidat formáltak, melyen Shōdō és cimborái átkelhettek. Ebből adódóan korábban Yamasugeno-jabashi (山菅の蛇橋), azaz a "hegyi sás kígyóhídja" elnevezéssel is illették. Apropó, tudja valaki, hogy jön ide a sás? Én nem. Természetesen a Shinkyō is világörökségi hagyaték.
Az itt található szentélyt tényleg nem most, hanem i.sz. 767-ben építették, a hidat magát számtalanszor rekonstruálták, 1636 óta ugyanazzal a dizájnnal, mely évtől kezdve ráadásul kizárólag a császár hírnökei kelhettek át rajta. 1973-ban már minden földi halandó előtt megnyitották. A híd alapzatát egyesek a kései Nara-korszakból (i.sz. 710–784) eredeztetik, bár hiteles írott források nemigen maradtak róla, az viszont bizonyos, hogy a XIV. század végén, XV. század elején már egy széles körben ismert hídról volt szól. 
A Daiya-folyó 
A szent híd után elsétáltunk az egyébiránt ennivaló Nikkō városkájában, újítottunk némi szuvenírt, majd irány vissza ryokanba. A vacsora után remekül elterveztük a következő napi túrát, minden buszt, térképet, időt összevetve-kalkulálva egy rohadt jó menetrendet eszeltünk ki következő napi senjōgahara-i (戦場ヶ原) túránkra, és mint aki jól végezte dolgát, az eseménydús egy nap után (melyet három bejegyzésbe szedtem) hátradőlve figyeltük az ablakunkból a csillagos nikkō-i éjszakát. 
Ezen a kis úton sétáltunk vissza komótosan a ryokanig, és még csak nem is sejtettük, hogy másnap reggel mint az őrült, ki letépte láncát fogunk loholni rajta az ellenkező irányban. 
Történt ugyanis, hogy remekül kifundált tervünknek megfelelően reggel 8 után kikászálódtunk a futonból, összeszedtük minden ingóságunk, én minden reggel a felkelést követően valami visszamaradt zigótából indulva törzsfejlődök, míg formába kerülök, Kayoko pedig szintúgy nem gyorsaságáról híres, ha sminkelésről van szó, mindenesetre tök faszák voltunk, 8:30-ra a szobát elhagyható állapotra kerültünk, ami elég jó részidő, és a reggelit is pont fél kilencre kértük, ki bírja felfogni miért, ha a buszunk 8:40-kor indult Senjōgaharába?! Nem baj, azért reggelizzünk, mindenki yukatában totyog befele az étkezőbe, 120 fogásos reggeli, amiből mi meg mint az állatok sebtiben bekaptunk másfelet, és rohantunk ki az idős felszolgáló néninékének felcsóválgatásával kísérve, na még a szobából kicsekkolni, ránézek az órámra, 8:37, jó magyaros hozzáállással jól van bazmeg most már mindegy mondom Kayónak, aki csak nem hagyja magát ellenben elkezd rohanni az úton a buszmegálló felé, én meg rohantam után. Az ember, de még állatfeletti sprint után azt a következtetést vontuk le, hogy az utat, amit előző este kb. 15 perc alatt tettünk meg, voltaképpen 3 perc alatt is lenyomható, és csodák-csodájára 8:40-re a buszmegállóba értünk, és a busz persze ott is volt, mert Japánban nem késik egy percet se. Szóval nagy szerencsével felpattantunk a buszra.

 Kár, hogy nem arra, amelyikre kellett volna. 
Út közben elhaladtunk a Chūzenji-tó (中禅寺湖) mellett
Túl nagy gond azért nem lett belőle, mert nagyjából ugyanabban az irányban indultunk el, amibe amúgy is kellett volna, aztán menet közben átszálltunk egy másik buszra, és kb. egy óra után megérkeztünk Senjōgahara gyönyörű túraösvényéhez, mely mintegy 1400 méterrel magasodik a tengerszint fölé, és nikkō-i nemzeti park részét is képzi egyúttal. 


Kb. négy órás túrát tettünk a varázslatos erdei ösvényen, amely olyan szinten festői, hogy festik is:
Közeledett könnyes búcsúnk Nikkōtól, mely valóban egy nagyszerű látnivaló, még gyorsan bedobtunk egy ekiben-t, s indultunk vissza a fővárosba. 
ekiben
a vonatállomás
Ahogy visszaértünk Tōkyōba, még nem ért véget a nap, hiszen ezen az este mentünk el megnézni az Art Aquarium kiállítást, amiről már jóval korábban posztolam egyet, mert nem bírtam ki. A sci-fi pontyok párhuzamos dimenzióbeli enumerációjáról ímhol a poszt.  Folytatás hamarosan. 

Kapcsolódó jegyezések: 

Zipangu 1. - érkezés Tokyóba

Zipangu vol. 2 - távozás Tokyóból

Zipangu vol. 3 - Jolly joker jizók 

Sárkánygerinc-rizsföldi kalandok - ha már hídról esett szó e blogban, anno egy dél-kínai tripem során a nagy fagyokban sem állhattunk ellen egy híres környékbeli híd felkeresésének. Utólag visszagondolva ellenállhattunk volna, de azért jó kis túra volt 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…