Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Omotesandō illumináció

Suzhou újratöltve

"Suzhou a legkirályabb hely egész Kínában" – nyilatkozta Marco Polo, velencei utazó, valamikor 700 éve egy mára feledésbe merült genovai hírügynökségnek. Ha járt arra, ha nem, akárhogy is a régi Kínában úgy hírlett, Suzhou a földi paradicsom. Ma legfeljebb paradicsom-szószt lehet kapni Suzhouban, viszont volt egy szabadnapunk a 端午节 miatt, Kayoko még úgysem látta, ezért rászántuk a napot. Habár, ha láttunk már egy Shanghai környéki vízi városkát (水城), mint mondjuk Xinchang - arra jövünk rá, hogy az összes egy kaptafa, úgy alapjaiban véve nem rosszak, de annyi különbség sincs közöttük mint a Dr. Beer kézműves sörei közt.
A Tigris-hegy bejárata
Egyelőre Shanghai, Hongqiao vonatállomás, háromszáz méteres sor a jegyiroda előtt, ilyenkor jobb nem hangsúlyozni, hogy értünk kínaiul, gálánsan a sor elejére kell sétálni és 啊,啊,你啊,你干吗?vagy a 他为什么不排队?kérdéseket el kell engedni a fülünk mellett, ha nagyon mérgesek, akkor egy pongyola ’tingbudong’-ot kell mondanunk, és tényleg képesek elhinni hogy tényleg ennyire hülyék vagyunk. Vettünk jegyet, gyorsan meg is érkeztünk, a megérkezés elánjával ugyanezzel a módszerrel szereztem vissza jegyeket Shanghaiba, ám amint megkaptam egy jegyeket, kissé csudálkozva tapasztaltam, hogy 昆山南-上海 jegyet kaptam, illetve konstatáltam, hogy Shanghai és Suzhou közt van egy Kunshan nevű állomás is. Szopóka, nem vitás, de szerencsére kb. fél óránként vannak vonatok Shanghai – Kunshan – Suzhou között, így egyszerűen felszálltunk egy másik gaotiére. Sikerült megérkezni Suzhouba: a nap kudarcát rögvest a nap sikere kísérte. 
Suzhou története régre nyúlik vissza, valaha a kínai selyemipar egyik kulcsfontosságú központja volt, ám a munkakörülmények még a shenzhen-i Apple gyárnál is gyászosabbak voltak, ezért a munkások (bizonyára proletárok voltak csak még nem tudták) már a XIV. századtól kezdve gyakorta folytattak nagyszabású tüntetéseket, ami nem a várostervezés előnyére szolgált. 1860-ban a Taipingek végtelen nagy egyenlőségük által vezérelve Suzhou-t is a földdel tették egyenlővé, vagy legalábbis szerették volna. Aztán 1896-ban japán és egyéb külföldi koncessziókat alakítottak ki a városban. Végül 1949-től Maóék vették kezelésbe a várost. 1990-ben fogadták el az új negyed (新区) fejlesztési tervét, hát nem pudong-i mértékkel, de azért valóban sokat fejlődött az új városrész. Mára afféle ZS-kategóriás Shanghai, de van minden: Costa, Uniqlo, Apple, amit akarsz. 
Egyelőre egyiket se akartuk, helyette lecsekkoltuk a 虎丘山-t, a "Tigris hegyet", amire a kínaiak azt mondják, hogy egy tigrist formáz. Szerencsére nem ez a legérdekesebb tulajdonsága, hanem a Yunyan (云岩寺塔) pagoda, amire a kínai ferde toronyként is szoktak volt hivatkozni, bár olyan szinten nem ferde. 
907-ben kezdték el építeni, ezer évig úgy nagyjából állt, aztán 1957-ben a KKP kicsit körbebetonozta az egész környéket, hogy ne ferdüljön tovább. 
A torony maga impresszív, viszont mégis a környezet, amiben van ad okot a nagy hype-ra, ami körülötte van, tényleg nagyon szép helyen, csupa zöld, természetes és mesterséges folyamokkal. Érdemes megnézni. 
A következő állomás egy random templom volt, nem tudom mi kell ahhoz, hogy újfent lángra lobbanjon bennem a lelkesedés egy buddhista templom iránt, a „fagyos hegy kolostor” (寒山寺) viszont nem segített ebben. Ezt is régen építették, volt itt egy harang, amit japánok öntöttek, mi több Itō Hirobumi írt hozzá használati útmutatót, vagy legalábbis ajánlást, de már nincs ott, mert Wuhanból hoztak egy újat. Ennyi. Kép: 
A templom után elmentünk a 山塘街-hez, ami a Suzhou óvárosának egyik híres kanálisa. Szép. Este még szebb, de mivel még kora délután volt, elmentünk az új negyedbe kajázni és pihenni egyet, illetve az aranytyúk-tónál ( 金鸡湖) tettünk egy vizitet, de nem volt különösen érdekfeszítő. Este még a vonat indulása előtt újra elnéztünk a Shantangjié-hez az esti fényeket megcsodálni, jól lefotóztuk és vonatra szálltunk, a vonatállomás a következő állomás a közeli 2-es metrón.

Megközelítés: Shanghaiból 高铁 vonattal csak fél óra, ha nem szállunk le Kunshanban, mert akkor egy.

Szubjektív érdekességi faktor: nem olyan izgalmas, mint négy éve

Kapcsolódó bejegyzések: 

Xinchang vízi falva

Suzhou 2010-ben 

Hangzhou 2014-ben

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…