Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2014

精选博文

Shimoda

Holdújévi mix

Holdújévi best of Doufukuai tollaiból: 
Holdújévi szokások - 春节习俗 - Ki az a Tűzhelyesten és miért köp a Jádécsászárnak? Miért ne vágassunk hajat vagy vegyünk egy új pár cipőt a kínai holdújév idején? 
Lámpás fesztivál - 春灯节 - A holdújév záró ünnepsége, mely bejegyzésből kiderül, mi is az a tigrisnyelv, és miért akarta az Égi császár lezúzni az emberiséget. 
Kínai kapuőrzők - 门神 - 钟馗 in da house, rettegjetek démonok! Kik ezek a morózus figurák a kínai folklórból és hogyan lettek házi biztonsági őrből brókerarcokká? 
年 Nián​ - avagy miért is kell annyit petárdázni újévkor Kínában - Mi az Nián és miért akart felfalni mindenkit?  És miért kell petárdázni Kínában? 
Kínai oroszlántánc - Holdújévkor táncra perdül az oroszlán. Miért? 
Teknős és hal Kínában - Mit jelképez a hal Kínában és hogyan került bele Akūpāra világteknős e bejegyzésbe?
bitxəšï-史 kapcsolódó bejegyzéseA ló éve 午年
Kellemes olvasást és boldog holdújévet kívánok!  马上有钱,马上有爱,马上有好运! (Lóhátán (avagy íziben) a pénzt, szerelmet, szerenc…

姥捨て山

Az ubaseteyama(姥捨て山), szó szerént a megöregedett nő (女+老) hegyekbe hajítása (egyéb változatban  きろうでんせつ [棄老伝説]-ként szerepel) a régi Japán egy állítólagosgyakorlata volt.  Többnyire aszályos időszakok illetve éhezések során - esetenként a földbirtokosok (殿様) rendeletére - melynek során az idős, magatehetetlen (口減らし) hozzátartozókat egy távoli, kietlen helyre cipelték, majd ott magukra hagyták őket.  E gyakorlat megerősítetlen szájhagyománya Európában sem teljesen ismeretlen, lásd a szerbiai lapot, vagy az északi államok ättestupa nevű szokását.
A legenda szerint, a háton cipelt öregemberek a hegyre vezető út során ágakat tördeltek le (枝折り型) s ejtették a földre, ezzel jelezvén az utat a visszatérő fiuk eltévedését elkerülendő 「お前が帰るときに迷わないように.  Néhány festményen és versen kívül sok bizonyíték mindenesetre nincs a dologra, s bár Keisuke Kinoshita Az 1958-as Narayama Bushikō (The Ballad of Narayama, 楢山節考), majd  Shohei Imamura 1983-ban készült azonos című alkotása szintén az ubasete té…

Urbex vol.2 - ismét 拆哪 a terítéken

Kapcsolódó bejegyzések: 

Egy lilong pusztulása
A francia koncessziós

Életképek

A Dongtai-út közelében, Xizangnalu (西藏南路), Jinanlu (济南路), Fuxingzhonglu (复兴中路) urbanisztikai vadrezervátumában tett séta, nos, Shanghait asszem' nem ezzel az oldalával szokták reklámozni, ugyanis erre akkorákat csuláznak az emberek, hogy csak mentőövvel és búvárpipával járok oda. Ezek a terület kiválóan alkalmas arra, hogy megfigyeljük a lilongok mindennapjait. 

Kapcsolódó bejegyzések: 

Dongtailu régiségpiac - 东台路古玩市场

A francia koncessziós negyed vol. 1 - Xintiandi

Francia koncessziós negyed vol. 2 – Fuminlu, Jululu
Tianzifang 田子坊

Shanghai fekete-fehérben

A dzsungel törvénye - közlekedés Kínában

A shanghai-i zöld banda története

A shanghai-i urbanizáció története

Francia koncessziós negyed vol. 2 – Fuminlu, Jululu

Tettünk egy délutánból estébe nyúló, fotókban bővelkedő sétát a nem túl messzi Fumin (富民路) illete Julu úton (巨鹿路), ami ugyan manapság már végletekig disztopikus han Mordor visszatükröződése, mégis olyan menő helyek vannak itt, mint a Shelter, The Apartment, Dr. Wine, People 7, vagy további példákat említve a Mr. Pancake, Life Café, etc. A korábbi francia koncesszió részeként anno nagykövetségek voltak itt, ebből adódóan csak mint követségek negyedeként (领馆区)hivatkoztak a területre, ahol mindvégig nagyszámú Rőtszakállú Frigyes (金发碧眼), ergo laowai tanyázott. A Julu út korábbi neve egyébiránt Julaida út(巨籁达路, Rue Ratard) volt, 1907-ben építették, Shanghai kortárs francia konzuljának nevéből, 1943-ban a francia koncessziót felszámolták, és Julu útra (钜鹿路, „Vasszarvas útra”) keresztelték át, majd 1966-ban lett belőle a mai Julu út (巨鹿路„Nagy szarvas út”).
Kapcsolódó olvasmányok:
A francia koncessziós negyed vol. 1 - Xintiandi
Shanghai fekete-fehérben
A shanghai-i zöld banda története

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…