Számjegyek írásjegy variánsai - 大写数字

Ha megfigyeljük a kínai érméket és bankókat etc., láthatjuk, hogy a hagyományosan számjegyekre vonatkozó írásjegyek helyett eltérőek szerepelnek rajtuk: ugyanis minden számokra vonatkozó írásjegynek van egy pénzügyi téren használt bonyolultabb írásjegyváltozata - dàxiě (大写).

egy 一

kettő 二 → èr

három 三 → sān

négy 四 →

öt 五 →

hat 六 → liù

hét 七 →

nyolc 八 →

kilenc 九→  jiǔ

tíz 十 → shí

száz 百 → bǎi

ezer 千 → qiān

 pl.: 3564 yuan = 叁仟伍佰陆拾肆圆

A számokon kívül azt is észrevehetjük, hogy a yuan írásjegye 元 helyett a 圆 szerepel, mely utóbbi hétköznapi életben kerek, gömbölyű-t jelent, érméken és bankókon viszont yuan értelemben használatos. (Pl.: 银圆 = ezüstpénz)  

Arra vonatkozólag, hogy miért is volt ezen írásjegyek bevezetésére szükség, több lehetséges magyarázat is létezik: 

1., 'Guō Huán korrupciós esete' (郭桓贪污案): a Míng-dinasztia (1367-1644) elején, egészen pontosan 1385-ben 12 magas rangú hivatalnok, köztük Guō Huán - a császári adóhivatal (户部) miniszterhelyettese - több tartományt érintő, igen kiterjedt hálózat élén gabonát lopott és értékesített a császári udvartól, miközben meghamisította a földek után járó adó ill. termény-elszámolásokat. Mivelhogy a Yuán-dinasztia utolsó éveire a hivatalnok-rendszer - ahogy az egy hanyatló dinasztia esetében lenni szokott - omladozóban volt, a császári tisztviselők megvesztegetése teljesen általánossá vált birodalom-szerte. Az újonnan császártrónra ülő Hóng​ Wǔ (洪武) császár, a Míng-dinasztia alapítója ezért jelentős tisztogatókampányba kezdett, s egy ilyen átvilágítás során lepleződött le Guō Huán és cinkosainak ügylete, ami korántsem az egyedüli ilyen eset volt, pusztán a legismertebb, s a császári udvar számára legtöbb veszteséget okozók egyike: több, mint 24 millió dàn (gabona űrmérték, kb. egy hektoliter) gabona terhétől szabadították meg a császárt. Hóng​ Wǔ nagyon pipa lett. A 12 főrangú hivatalnok nyilvános fővesztése mellett a feljegyzések szerint további tízezrek lefejezésére került sor, ami ha túlzó adat is, érzékelteti a megtorlás volumenét. A büntetés-végrehajtást követően a gabona újraelosztását rendelték el, a korrupcióra vonatkozó szigorú törvényeket fektettek le, s állítólag Hóng​ Wǔ ekkor rendelte el - pénzügyi alkalmazásban - a számokra vonatkozó írásjegyek bonyolultabb változatának megalkotását, hogy ezzel is nehezítsék másolásukat, illetve hamisításukat. 

一二三四五六七八九十百千
壹贰叁肆伍陆柒捌玖拾佰仟  

2., Egy másik elmélet, a kora Qīng-kori konfuciánus filozófus, nyelvész, történész Gù​ Yán​wǔ (顾炎武, 1613-1682) Táng-kori kőtáblákat érintő vizsgálata alapján Wǔ​ Zé​tiān (武则天) császárnő nem túl hosszú regnálása alatt (i.sz. 690-705) nemcsak az ország elnevezését változtatta meg Táng-ról (唐) Zhōu-ra (周), de valóságos írásjegy-kreálási hullámot indított, aminek egyik mellékvágánya volt a számjegyek lejegyzésének megváltoztatása. Ez közel 700 évvel korábbra datálná a bonyolult számjegyek keletkezését. 

3., A harmadik magyarázat szerint az 1959-1975 között a xīn​jiāngi Turpan városa közelében kiásott leletek egyesek szerint arról tanúskodnak, hogy ezeket a bonyolultabban írt számjegyeket már a Keleti Jìn dinasztia korában (i.sz. 317-420) kezdték el használni. 

Az mindenesetre elképzelhető, hogy Hóng​ Wǔ előtt is ismertek voltak ezek az számjegyek, ám vélhetően Hóng​ Wǔ helyezte hivatalos használatba azokat. 

A fizetőeszközökön túl banki utalásokon, csekkeken, számlákon,  szerződéseken, etc. a mai napig ezen írásjegy variánsok vannak feltüntetve.

Megjegyzések

  1. Japánban is használják ezeket a számokat, 大字 a  nevük.

    VálaszTörlés
  2. Japánban is csak pénzügyi használatra korlátozódnak, vagy más területeken is előfordulnak?

    VálaszTörlés
  3. Eddig csak bankjegyeken találkoztam vele (壱万円・弐千円),de úgy néz, ki hogy (jelenleg) hivatalos papírokon is csak ezeket használják: 壱,弐,参,拾.

    (公証人法, 37. paragrafus:
    ○3 数量、年月日及番号ヲ記載スルニハ壱弐参拾ノ字ヲ用ウヘシ
    http://law.e-gov.go.jp/htmldata/S39/S39F03201000023.html )

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

A Kék-folyó tényleg kék?

A kínai írásjegyek