Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2012

Cui Jian - A kínai rock atyja

Cui Jian ( 崔健), vagy ahogy manapság ismert, az 'Öreg Cui' ( 老崔 ) egy generáció hangja és példaképe, a kínai rockzene úttörője, illetve az első kínai előadó, ki maga szerzi rockszámait, ezért is volt szokás a kínai rock atyjaként (中国摇滚教父) tekinteni rá.
Zenészcsaládban nőtt fel Běijīngben, koreai származású apja után 14 éves korában maga is trombitázni tanult, 20 évesen már a Běijīngi Filharmonikus Zenekarban játszott. A 80'-as évek beli Běijīngben találkozott különböző nem hivatalos csatornákon, úgymint a turisták, külföldi diákok által kazettákon behozott nyugati rockkal, rock'n'rollal, mely a fiatal Cui Jiant is megfertőzte, Simon & Garfunkel és John Denver volt leginkább hatással rá, s elkezdett gitározni tanulni.  
1984-ben, hat zenésztársával alakította meg első együttesét - 'Hét funérlemezt' (七合板乐队) - a hét zenész bandáját, az együttes tagjai hozzá hasonlóan klasszikus zenei képzettségben részesültek,  zenéjük a Beatles (甲壳虫), Rolling Stones (滚石),…

A hanok - Yandi és Huangdi fiai

A han kínaiak - Hàn​zú (汉族) - Kína népességének 92%-át kitevő népcsoport, ergo egyenlőnek tekinthető a ma kínaiként ismert néppel. Civilizációjuk folyamatosan fennáll az írásos történelem mintegy 3000 esztendeje óta, gyökereik azonban még messzebbre, a történelem előtti neolitikus kultúrákra vezethetőek vissza. 
A han nép őshazája a Sárga-folyó medencéje volt, az i.e. XXI. évszázadban, a zhōng​yuán (中原), azaz a 'Középső síkság'  (a Sárga-folyó középső és alsó folyása, a mai Hé​nán tartomány, Shān​dōng nyugati része, Shān​xī és Hé​běi déli területei) adott helyet az első faluközösségeknek. A folyó által feltöltött löszhordalékos síkság, ill. a löszös talaj ideális körülményeket nyújtott a földműveléshez, a magasabban fekvő területek pedig ellátták fával és vízzel a gyarapodó lakosságot. A han kínaiak történetét lényegében kultúrájuk és a földművelésre alapozott, állandósult életmódjuk egyfajta betelepülései folyamat során fokozatosan végrehajtott expanzióját jelenti, az általuk…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Qu Yuan és a sárkányhajó fesztivál

Duānwǔjié (端午节), vagy Sárkányhajó fesztivál - lóngzhōujié (龙舟节) a kínai holdnaptár ötödik hónapjának ötödik napjára eső ünnep, melyeken sárkányhajó versenyekre, és nagy mennyiségű zòngzi (粽子) - ragacsos rizs, bambusz-levélbe csomagolva [alapanyagai és elkészítési módja területenként eltérő] -s xióng huángjiǔ (雄黄酒) bevitelére kerül sor; valamint különböző gyógynövények (菖蒲蒿草艾叶,薰苍术、白芷) ajtókra függesztésére. 2008-ban helyezték vissza a nemzeti ünnepek közé, és bár elsősorban a kínai kultúrához volt szokás társítani, Kelet-Ázsia szerte ismert szokások közé tartozik.
Az ünnep mindenekelőtt Qū Yuán (屈原), a kínai irodalom nagy költőjének legendájához kapcsolódik. Qū Yuán feltételezhetően i.e. 340-278 között élt, mely hatvankét év a Zhōu-kor (周朝) utolsó szakászára, a Hadakozó Fejedelemségek (战国) korára esik: ezen periódus alatt számos új elem jelentkezik, mely a Kínát egyesítő Első Császár egyeduralmát készíti elő, ill. a további fejlődést segítik elő. A Hadakozó Fejedelemségek korát (i.e. …

地道的东北话

Dōngběihuà-bónusz kiadás, az észak-keleti nyelvjárás(ok)ból vett népszerű kifejezésekkel: 
隔路 gélù: antiszociális, magának való, 'letért az útról' - 他这人挺隔路的,大家都不怎么喜欢他 - ez nagyon magának való ember, senki nem szereti. 
得瑟 dèse: felvág, vagánykodik - 你就别得瑟了,踏实点做人吧 - nem kell megjátszanod magad, viselkedj egy kicsit természetesebben! 
嘎咕 gǎgu: különleges, unikális - 这东西挺嘎咕的,我喜欢 - ez a cucc nagyon különleges, tetszik! 
麻溜 máliu: gyorsan, sietősen - 你麻溜点,不然赶不上火车了 - kapd össze magad, máskülönben nem érjük el a vonatot! 
掰扯 bāiche: beszélni, vitatkozni - 你不知道事情原委,我跟你掰扯不明白 - nem ismered a teljes történetet, velem vitázva nem érted meg
刺挠 cìnao - viszket - 伤口还在恢复期,总是很刺挠 - a seb még gyógyulás alatt van, állandóan viszket 
老鼻子了 lǎo bízi le - rengeteg, nagyon sok - 十一假期前,要买火车票回家的人老鼻子了 - az október 1-je előtti héten rengeteg ember vesz vonatjegyet, hogy hazautazzon 
老蒙咔吃眼 lǎo mengkā chīyǎn - idős emberre való illetlen szinonima, kb. vén szivar - 他因为说邻居是个老蒙咔吃眼的老人,被妈妈教训了一顿,说他没礼貌 - mivelhogy vén szi…

Kínai nyelvjárások vol.3. - 东北话

Kínai nyelvjárások, harmadik rész, ezúttal dōongbǎyhwà (东北话), Kína északkeleti tartományainak - Liáo​níng (辽宁) Jí​lín (吉林), Hēi​lóng​jiāng (黑龙江), illetve Belső-Mongólia (内蒙古) keleti részeinek, valamint Hé​běi (河北) tartomány északi területeinek - dialektusa, közel száznegyven millió ember nyelve, nagyon hasonló a Běi​jīng​huàra, vagyis a standard kínai nyelvre (kivált a harbini nyelvjárás). A dōng​běihuà a délről jövő Hàn etnikumok bevándorlásával fejlődött, a nyelvszomszédság miatt a szibériai és mandzsu nyelvekből egyaránt kölcsönöz bizonyos elemeket, akárcsak a koreaiból. Északkelet nagy, ipari fellegváraiban további szub-dialektusokra osztható (Harbin (哈尔滨) Cháng​chūn (长春), Shěn​yáng (沈阳), etc. városaiban). Ha szeretjük a kínai kabarékat, a dōng​běihuà gyakorta megütheti fülünket, ha nem, akkor is, ugyanis beszélői szeretik mondandóikat a humoros színpadi párbeszédek, a hagyományos 'kínai stand up', a xiàngshēng (相声) - "feleselés", valamint a píng​shū (评书) …

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…