Cheongsam, kaolin, nankeen - kínai jövevényszavak

A kínai-pidgin kapcsán már volt szó a kínai nyelvben lévő angol és egyéb jövevényszavakról, viszont az angol nyelvben is akadnak a kínaiból átvett kifejezések. Hogy ezek mennyire megbízható fejtegetések, az némelyik esetben kérdéses lehet, mindenesetre van pár érdekes példa. 

Brainwashing 'agymosás' - kifejezést a xǐnǎo (洗脑) 'mosni az agyat' kínai szóösszetétel tükörfordításának tartják, a (névleg) Kínai Önkéntes Hadsereg által használva (中国人民志愿军) a koreai-háború során elterjedt pszichológiai manipulációra. A nyugati médiában való széleskörű használata a Koreából hazatért foglyok jellemzésekor terjedt el. 

Ketchup: egyes elképzelések szerint a ketchup eredete a kantoni, vagy mǐnnáni nyelvből a malájon át került az angolba az 1690-es években. Eredetileg a kôe-chiap/kê-chiap/kēchap-nak nevezett szósz sós lében tartósított halat és fűszereket tartalmazott, paradicsom nélkül. Majd a nyugati tengerészek juttatták ezt el Európába, ahol a szósz továbbfejlesztéseként paradicsom is került bele...Mindazáltal a XVIII.-XIX. században a ketchup egy általános terminus is volt az ecetes szószokra. Egy online angol etimológiai szótár is megemlíti a kínai koechiap eredetet, a Vietnam északi területein élő kínai közösségtől átvéve, "brine of fish", azaz sóval tartósított hal(lé) jelentéssel. Ehhez viszont a 鲑汁 írásjegyeket társítják, egy kantoni netes szótár a gwāijāp olvasatot társítja mellé*. Bár az alábbi fejtegetés megoldaná a problémát, miszerint a 鲑汁 mǐnnáni olvasata a kê-chiap, ami (Fújiàn tartomány Lónghǎi járásának egyik specialitása is). Két további alternatívaként a 茄汁 és a 醢汁 írásjegyeket hozzák. A 茄汁 kantoni ejtése ugyancsak az előbbi szótár szerint kéjāp, 醢汁-nak hóijāp. Talán a kéjāp/ kê-chiap adhat valami alapot ezeknek a feltételezéseknek. 

Cheongsam: a XX. század első felében népszerű, többnyire értelmiségi kínai férfiak viseletének számító egyszerű ruhanemű a (kantoniul) cheùhngsāam-ból (長衫) eredeztethető kifejezés. Ma már viszont a férfiak által használt qípáo (旗袍) szinonimájaként is használt kifejezés a kínaiban. Míg a shànghǎi-i nyelvjárásban zǎnze/zansae-nek ejtett 長衫 egy lényegében unisex, testhez simuló férfiak-nők által egyaránt használt ruhaneműt takart, ezzel ellentétben más nyelvjárásokban, és a pǔtōnghuàban is a chángshān (長衫) alatt kizárólag férfi öltözetet kell érteni. Hogy a mai angolban a cheongsam kínai női viseletet jelent, azzal magyarázzák, hogy a Népköztársaság kikiáltását követően számos shànghǎi-i szabó vándorolt Hong Kongba - talán ebből adódóan is - ott a cheùhngsāam lehetett férfi és női ruha is, így nyugati kultúrkörben sajátos módon a  shànghǎi-i jelentéstartammal és a kantoni olvasattal honosodott kifejezés lenne... 

cumshaw: ma már lényegében kikopott kifejezés (ha egyáltalán elterjedt volt) ajándékra, borravalóra, az első ópiumháborútól kezdve (1839-42) a vélhetőleg xiàméni dialektusból - kam siā (感謝) vették át az angol, majd amerikai tengerészek. 

Fengshui: kínai geomancia, fēng (风) - szél és shuǐ (水) - víz. Legelőször a Jìn-dinasztia (晋) korában élő taoista Guōpú (郭璞, i.sz. 276–324) költő, filozófus, kommentátor, etc., a fengshui alapelveinek lefektetője írta egy művében: 气乘风则散,界水则止。古人聚之使不散,行之使有止,故谓之风水。- a qi meglovagolja a szelet, ám szertefoszlik, vízzel érintkezve mégis megáll. A régiek összegyűjtötték az egybetartót, a folyamatban lévőt megállították, s ezért szélnek és víznek nevezték azt. 

Foo dog: a kínai buddhista templomok előtt található őrző-védő állatfigurák, többnyire kőoroszlánok [石獅] (de vonatkozhat az okinavai シーサー/siisaa-ra, ésa japán 狛犬/komainu-ra ia). Buddha kínaiul (佛), Fó → foo 

Ginseng: a hakka ejtésű jîn-sim (人参) átvételeként.

Kaolingāolǐng (高嶺): Jǐngdézhèn (景德镇), az egykori császári porcelánkészítő manufaktúra városának külvárosa/falva, ahol a kaolint - porcelánföldet bányászták

kowtow: a mélységes tisztelet kifejezéseként a térdre borulni és homlokkal érinteni a földet, feljebbvaló, kivált császároknak mutatva, a mandarin kòutóu (叩头) átvétele. 

Mahjong: a kínai dominónak is nevezett madzsong, a kínai májiàng-ból (麻将). 


Nankeen: szövet, szövetnadrág - nankingnadrág, a Kína Nánjīng városának nevéből. 

Nunchaku: tradicionális okinawai fegyver, amit Bruce Lee tett népszerűvé, egyesek a kínai írásjegyek - 兩節棍 - egy  fújiàni dialektusának kiejtéséből eredeztetik. 

Pekin: selyemszövet, Běijīng - Peking elnevezése után. 

Qi (气/氣) - levegő, illat, klíma, etc. mellett szellemet, életerőt is jelent, ezt fedi le az angol qi is. 

Shantung: selyem, származási helyéről, Kína Shāndōng tartományából. 

Shar Pei: a shā pí (沙皮) kantoni ejtésének - sā pèih - angol átvétele, Kínában kitenyésztett kutyafajta, a "homok bőr" a kutya rövid, durva szőrére utal. 

Soy: szója szósz, a kínai jiàngyóu (醬油) a japánon - しょうゆ/shoyu - került át az angolba.  

Tai-pan: első osztályú/nagymenő. A kínai dàbān (大班) , kantoniul daaibaan a XVIII.-XIX. században eredetileg külföldi üzletembert jelölt. 

Tangram: kínai kirakójáték, a táng (唐)+ az angol gram suffixum eredményeként. 

Tycoon: iparmágnás, nagyvállalkozó - a kínai dàguān (大官) magas rangú hivatalnok, vagy dàjūn (大君), nemes, előkelő ugyancsak japán közvetítésen kereszült たいくん/ taikun (大君) került az angolba. 

Wok: főzéshez használt edény kantoni wohk-ból (鑊). 

Wushu: kínai harcművészet - wǔshù (武术). 

Wuxia: literálisan a 'harcművészetek hőse' (kínai irodalmi, színházi, illetve filmműfaj) - wǔxiá (武侠). 

Yin Yang: yīnyáng (阴阳/陰陽) 

Megjegyzések

  1. Érdekes összeállítás volt! Volt pár újdonság számomra, mint a cumshaw, tangram, vagy a shar pei :)

    A 南京t mintha porcelánra is használnák: Nankeen porcelain.

    VálaszTörlés
  2. よかった! A nunchakuról tudsz valamit? A fonetikus minnani ejtéséről nem találtam semmit. Ha okinawai eredetű fegyver, akkor miért kellett volna egy kínai nyelvjárást alapul venni a kiejtéséhez?

    VálaszTörlés
  3. A neten szétnéztem ヌンチャク ügyben, de normális, megbízható forrást nem találtam. Ha nem felejtem el, jövő hétfőn belenézek majd 1-2 okinavai szótárba, hátha lesz róla valami infó.

    VálaszTörlés
  4. Előre is köszönöm, de nem élet-halál a dolog, csak eszembe jutott :)

    VálaszTörlés
  5. A magyarban vajon milyen jövevény/vendégszavak vannak, amik végső soron a kínaiból származnak?
    A tea szón kívül nekem a következők rémlenek:

    tepsi < 碟子?
    gyöngy < 真珠?
    boncsok < ?
    imsik < 站
    És ha hinni lehet Gabain ótörök nyelvtanának, a biti- (=betű) is kínai eredetű:
    biti-: (< chin. 筆 pi <*píĕt Pinsel) Schreiben|| yaz-
    bitig, ptig br. Schrift, Geschriebenes, Buchstabe, Brief, Testament, Buch | yazɪ, harf, mektup, vasiyetname, kitap
    (303. old)

    VálaszTörlés
  6. Ezeket nem is tudtam, talán a tepsi kissé gyanús, de nincs sok adalék ebben az etimológiai szótárban
    http://mek.oszk.hu/07000/07026/pdf/nyelvtort3.pdf

    bárca - paizi (排字)? - Marco Polo Kubilájtól kapott menlevele
    kuli - kuli (苦力)
    tacepao - dazibao (大字报) ?

    VálaszTörlés
  7. A tacepao viszonylag új átvétel lehet :)

    Én az első négyet Kara tanár úr recenziójában olvastam, de sajnos nem minden esetben voltak feltüntetve az eredeti kínai szavak - az írásjegyek meg semennyire se:

    "kínai zhan 'állomás' -----középmonol ǰamučin, török yamči, orosz jamščík, Jókai Mórnál imsik - íme, még egy oroszon át vett kínai tő, hacsak vendészóban is."

    "Más, végső soron kínai szóink, mint ismeretes, más-más úton érkeztek: a boncsok oszmán-török, a csája orosz, a gyöngy csuvasos török, a tea újkori latin, a tepsi- tepszi délszlávon át oszmán-török közvetítésű."


    http://www.c3.hu/~magyarnyelv/02-4/kara.pdf (496. oldal)

    VálaszTörlés
  8. vendészóban ⇒ vendégszóban

    VálaszTörlés
  9. A teát illetően a portugál, az orosz és szláv nyelvek a cha-t vették át,ők voltak az első fogyasztók is, ezért ezekben a nyelvekben is hasonlóan ejtik (ha jól tudom); a tea, thea, the pedig a maláj (a cha maláj ejtése thai volt)és a holland kereskedők útján jutott terjedt el, és honosodott meg. Legalábbis valami ilyesmi rémlik.

    VálaszTörlés
  10. A teáról írtak a nyesten is ( www.nyest.hu/hirek/a-vilag-felosztasa-kinai-nyelvjarasok-szerint ), de lehet, hogy érdemes lenne utánanézni kínai nyelvjárási szótárban is :)

    VálaszTörlés
  11. Tegnap megnéztem néhány okinavai szótárt, lexikont, de nem igazán találtam etimológiát a  ヌンチャクra..(= a 琉球語辞典 átírásában nunčaku)

    VálaszTörlés
  12. お疲れ様でした!Itt is a fujiani nyelvjárásból vett kiejtést emlegetik: ヌンチャク(両节棍、双节棍、二节棍)は武器の一种。「节で二つに分かれた棒」を意味する「両节棍」を福建语で読んだ「n=ng-chiat-kun」が语源。

    A baidu szerint ismeretes volt a " ee chul bong "(二节棍), valamint a " tahn do li ga " (短连枷) elnevezés is a fegyverre. Szintén a baidu szerint nem kizárt a kínai eredet sem, van egy feltevés, miszerint a XIII-XIV. században kínaiak települtek Okinawára, főképp Kumemura városába. És ezek a kínaiak hoztak magukkal többek között egy fegyvert - 双截棍 -, ami nagyon megtetszett a japánoknak, átvették, továbbfejlesztették, és voilá, ebből lett a nunchaku. :) Végső soron a kínai eredet magyarázná, miért egy fujiani dialektus fordítását használták a fegyver elnevezésére.

    VálaszTörlés
  13. Végül is nem lehetetlen, hiszen a karate is állítólag végső soron kínai eredetű -唐手.


    辛苦了!

    VálaszTörlés
  14. Erről jutott eszembe, hogy nemrég láttam egy animét, amiben ördögi tervet szövő kínaiak érkeztek Japánba, bár a kardforgatásról szólt semmint a karatéről, és nem is Tang, hanem a Ming-dinasztia idején...:) De volt benne egy なんばんじん!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

A Kék-folyó tényleg kék?

A kínai írásjegyek