小儿经 - شِيَوْ عَر دٍ

Xiǎo'érjīng (小儿经 ), vagy  xiǎojīng (arabul شِيَوْ عَر دٍ), "gyermekek írása"/"kis írás", a sinitikus nyelvek (kivált 兰银官话中原官话, 东北话) illetőleg a dungáni nyelv (东干语) átírására használt arab írásváltozat, melyet elsősorban Kína iszlám hitű nemzetiségei - Huí (回族), Dōngxiāng (东乡族), Salar ( 撒拉族), valamint a dungánok közép-ázsiai leszármazottai használtak.* Az írásnak területenként eltérő elnevezései lehetnek: xiāojīng (消经), xiāozì (消字), xiǎo'érjǐn (小儿锦), Dōngxiāngwén (东乡文), huíhuíwén (回回文), etc.

A kínai nyelv fonetikus átírására (拼音文字) való törekvések egyik igencsak régi változatáról van szó a xiǎo'érjīng esetében, melynek története az iszlám Kínába érkezének korába - VII. század közepe, Táng-dinasztia alatt - nyúlik vissza.   Az iszlám Kínában való térnyerésével párhuzamosan ugyanis jelentős számú arab, ill. perzsa ajkú etnikumok települtek az országba, melyek az elkövetkező századok során fokozatosan asszimilálódtak a hanokkal - ilyenek a mai huí-k is. A kínai muszlimok 5-6 éves kortól a medresze (مدرسة)‎, a középkori iszlám világ oktatási rendszerében vehettek részt, ahol klasszikus arabot, és a Koránt (古兰经) tanították*. A kínai beszélt nyelvvel ellentétben a kínai írásjegyekkel csak alapfokú viszonyt folytattak, így arab átírást kezdtek használni az egyes kínai nyelven írt szövegekre, vagy épp fordítva,  a Korán fejezeteihez, ergo a szúrák arab szövegeihez írtak jegyzeteket kínaiul a tanulás érdekében; s e folyamat fokozatosan egységes írássá standardizálódott. A xiǎo'érjīng jegyzetek segítettek egy-egy kifejezés megvilágítását, elmagyarázását, valamint a női olvasók számára a szövegek könnyebb megértését is.

A legrégebbi xiǎo'érjīng-gel írt forrást xī'āni Dàxuéxíxiàng Qīngzhēnsì (大学习巷清真寺) mecsetének  egy  i.sz. 740-re datált kőtáblájában találták.* A táblán található Koránból vett részleteket arabul írták, ezzel együtt a tábla alján található egy rövid jegyzet, a templomot építők nevéről, valamint a felirat szövegszerzőjének neve, mely xiǎo'érjīng írással szerepel.

Használatát illetően megkülönböztetünk mecsetformát és mindennapos használatú formát. A mecsetformát  (经堂式) tanulók és imámok használták a mecsetekben, illetve a medreszékben.  Általában jelentős számú arab és perzsa eredetű vallási terminusokat tartalmaz, kínai írásjegyeket ellenben nem használ. Viszonylag egységes, s tulajdonképpen ezt lehet a valódi írásrendszernek tekintetni. Az mindennapos, vagy általános használatú formát (日常文) kevésbé szofisztikáltabbak használtak személyes levelezéseik során, helyenként egy-egy kínai írásjegyet vegyítettek arab írással, főképp nem vallással kapcsolatos témákról, így kevesebb arab és perzsa jövevényszó található bennük. A xiǎo'érjīng ezen formájának változata korántsem egységes, mi több szerzőről-szerzőre változó, miszerint az egyes szerzők mennyire ismerték az arab/perzsa nyelvet, illetve földrajzilag hol helyezkedtek el, azaz milyen saját nyelvjárásnak megfelelően ejtették ki, s írták le e nyelvek szavait.   Gyakorta csak feladó és a címzett tudta egészében értelmezni, miről is van szó az adott levélben, míg mások számára nagy nehézségeket okozott volna e szövegek megértése.

A huíkkal ellentétben a Kína északnyugati területein, úgymint Shǎnxī és Gānsù tartományok élő muszlimok sem a Han Kitabbal kapcsolatos (汉克塔布/هان کتاب) - kínai nyelven írt iszlám szövegek - sem klasszikus kínai nyelvtudással nem rendelkeztek, ekképp ők gyakran használták a xiǎo'érjīnget. Vagyis elsősorban olyanok éltek az arab írás ezen változatával, kik nem tudtak írni/olvasni kínaiul*. A különböző kínai dialektusok megkülönböztetést igényelnének a  xiǎo'érjīngben is, az viszont nem képes jelölni a kínai nyelvben jelenlévő tónusokat, így a szótagok végződéseit  gyakorlatilag lehetetlen megkülönböztetni. Mindenesetre mértékekkel egyszerűbbnek bizonyult a kínai nyelv megjelenítésére, mint a kínai írásjegyek.

Mára (az oktatásból) jószerivel teljesen kikopott, egyrészt a Népköztársaság kikiáltását követően a vidéki területeken való kínai oktatás bevezetése; másrészt a pīnyīn fonetikus átírás csaknem kizárólagos dominanciájából adódóan, vannak viszont törekvések megőrzésére vonatkozólag. A két legelterjedtebb xiǎo'érjīng-kínai szótár a 《中文消经双解噶兑新字典》és a《满俩字典》. (Ráadásul pīnyīn helyett zhùyīn átírású.) Mindazonáltal újdonkeletű használataként titkos/szerelmes levelek írására használták a xiǎo'érjīnget, mivel - akárcsak hajdanán - csak a levelezőpartnerek voltak képesek megfejteni azok tartalmát.

A  xiǎo'érjīng 36 betűt tartalmaz, ebből 4 jelöl magánhangzót. 28 betű származik az arabból, 4 a perzsából, továbbá 4 betűt, mely kizárólag a xiǎo'érjīng abc-jében található meg.

Akárcsak az arab írásváltozatokat, jobbról balra írják, s hasonlatosan a mai ujgurok által használt írásrendszerhez (维吾尔语) minden egyes magánhangzót minden esetben jelöl (szemben számos arab írásváltozattal [perzsa, urdu, etc.], mely nem minden esetben jelöli, ill. elhagyja a rövid magánhangzókat), ami a kínai szótagokban lévő magánhangzók szerepének túlértékeléséből fakadhatott. 

Az arab és perzsa jövevényszavak magánhangzói saját helyesírásukat követik, csak a hosszú magánhangzókat jelölik, a rövideket elhagyják. A sukuun (Sukuun.svgbár elhagyható perzsa és arab jövevényszavaknál, kínai jelölésének esetében nem. A kivételt ez alól a gyakran használt egy szótagú szavak jelentették, melyekből elhagyhatták a sukuun-t: a 的 és 和 írásjegyek esetében, ha hangsúlyozottan szerepeltek (دِ) és   (حـَmódon írhatták őket, ellenben ha nem voltak hangsúlyosak, sukuun-nal is megjelenhettek:  (دْés (حـْ), vagy sukuun nélkül:  (دés (حـ). A sukuun ezenkívül a kínai -[ŋ] szótagzárlaltot is jelölhette, noha azt időként a vastag Hatan  (FatHHatan.svg), kasratan (Kasratan.svg), vagy a dammatan (Dammatan.svg) hangok is helyettesíthették. Több szótagú szavak esetében az 'alif (ـا) végződést, mely a hosszú ā magánhangzót jelölhette, a vastag Hah (FatHah) helyettesíthette. A pīnyīnhez hasonlóan az egyes szavakat egybe írták, s szünetet tettek közöttük. A šaddah jel   ّ a teljes szótag megkettőzését jelöli, akárcsak a kínaiban használt  々.  A központozás kapcsán egyaránt használhatták az arab, a kínai központozást, vagy a kettőt vegyítve. 

Az emberi jogok nyilatkozta (lásd marslakóiul is):

xiǎo'érjīng
小儿经例句




kínai fordítás:

"人人生而自由,在尊严和权利上一律平等。他们赋有理性和良心,并应以兄弟关系的精神互相对待。” 



" Minden ember szabadnak született, méltóságában és jogaiban egyenlőnek. Veleszületett értelemmel s jó szívvel, valamint kölcsönös testvéri szellemben kell viseltetniük egymással."

*Később a szovjet írásreformok 1928-tól római, illetve 1953-tól cirill abc bevezetésére utasították a dungánokat, ma is cirill betűket használnak. 

* E melett a Yuán-dinasztia (1279-1368) korában császári alapítású akadémiákat ( 回回国子监 ) hoztak létre a huí-k nyelvének, a perzsa nyelv és a Korán tanulmányozására, mi utóbbit eredeti nyelvén olvasták a fordítással járó esetleges jelentéstartalombeli változás elkerülése végett. 

*Dūnhuángból is kerültek elő ezzel az írásmóddal jegyzett szövegek 

* Egyébiránt megjegyzendő, hogy "a világ muszlimjainak túlnyomó része nem beszél anyanyelvi szinten arabul, hanem csak a vallási szövegeket tudják – nem feltétlenül helyesen, és gyakorta a szöveg megértése nélkül – kiolvasni és/vagy recitálni."

pár példa:


c
 ch
zh

Corpus of "Xiao-Er-Jin" Script of Muslim Chinese: Collection and Digitalization

Megjegyzések

  1. حٍ يو ءِ ۬سِ
    Ez is jó kis bejegyzés!
    Érdekes, hogy mennyiféle írással próbálták lejegyezni a han nyelveket: cirill, arab, 'phagspa, katakana, de rémlik, hogy van tibeti írásos kínai szöveg is.

    VálaszTörlés
  2. Arab írásos magyar szöveg is létezik,pl
    Vámbéry : Küzdelmeim, 90. oldal.
    http://mek.oszk.hu/03900/03975/html/image835.jpg
    A Bécsi krónikában arab írásos latin és magyar szöveg is található.
    http://epa.oszk.hu/00000/00021/00373/pdf/248-250.pdf

    VálaszTörlés
  3. Köszi a linkeket, ezek is érdekesek!

    Nagyon dizájner az arab írás is, de ebbe már biztos nem vágok bele! 笑

    VálaszTörlés
  4. na azt mostmar megkerdeznem hogy az atirasban a xi vagy ugy altalaban az x az s vagy sz? Mert en snek hallottam ejteni eleg sokszor de pl kinai helysegneveknel amik angolrol lettek magyarositva szinte mindig sz-el irjak az x-es cuccolat

    VálaszTörlés
  5. Igazából egyszerre ejtett sz és j, vagy egy kicsit pöszén ejtett sz lenne a standard - xiao esetében a hsziao magyar átírás közelítőleg helyes.

    IPA - [ɕ]

    ebben a videóban a 40. mp körül a xiawu ejtésé meghallgatható:
    http://www.youtube.com/watch?v=hUNa7bBVYl4&feature=pyv

    Nanjingban, és attól délre valóban sziszegősek az emberek, és gyakorta ejtik sz-el a szavakat, de ez távol áll a putonghua szabványtól! :)

    A népszerű magyar átírást a kínai esetében (meg minden másnál) utálom, pl.: nem különbözteti meg az aspirált-aspirálatlan hangokat: xiaoerjing magyaros átírásban hsziaoercsing, a jing j-je viszont egy c és egy ty hang egyszerre ejtése, hehezet nélküli ty lenne. + az ercsing er-je is inkább mondjuk az angol after 'er'-je. (Ha pedig xiaoerqing szerepelne, a magyar átírást azt is hsziaoercsing-nek ejtené, a qing esetében viszont már hehezetes/aspirált c és ty hang lenne, kvázi tyh, de minden cs alatt fut...)

    VálaszTörlés
  6. "A népszerű magyar átírást a kínai esetében (meg minden másnál) utálom"

    A japán nyelv magyaros* átírása szerintem semmivel sem rosszabb, mint a hepburn vagy a cirill átírás.
    A hepburn egyébként még az angol anyanyelvűeknek sem egyértelmű, aki nem tanulta meg, az továbbra sem fogja tudni helyesen kiolvasni a japán neveket, szavakat. Egy tanárom mesélte pl, ahogy Amerikában rendszeresen Ájkidának szokták hívni (=Ikeda) :)

    A népszerű kínai vagy koreai átírás viszont a japán nyelv átírásával ellentétben valóban "elnagyolt" egy kicsit :)


    *
    Az első magyar nyelvű japán tankönyv (http://fubito.blogspot.jp/2011/11/uj-cikk-rozsnyai-fele-japan-nyelvtanrol.html) is használ magyaros- a jelenlegitől néhány pontban eltérő - átírást, amelynek bár vannak hiányosságai, esetenként a tényleges kiejtéshez áll igen közel.

    VálaszTörlés
  7. Mondjuk ami a pinyint illeti, borzalmas, amikor a tévében, rádióban úgy olvassák ki a pinyines neveket, hogy előtte nem néztek utána az olvasási szabályoknak. Így lesz a Zhang névből Z-hang :)
    (Mondjuk ez áll a hepburnre is, és a névsorrend felcserélése is csak súlyosbítja a helyzetet.Az meg külön elkeserítő, hogy ezeket a hibákat Ázsiával vagy Japánnal foglalkozó cikkekben, blogbejegyzésekben is megtalálni).

    VálaszTörlés
  8. A szalar egyébként egy török nyelv, tibeti és kínai hatásokkal, a Dōngxiāng pedig egy mongol nyelv, és ebben is viszonylag sok a kínai kölcsönzés:

    won ← 万
    daibiao ← 代表
    xai ← 鞋
    lingiə ← 木+連枷
    xuidagiə ← 回答
    taolun giə ← 討論
    stb

    VálaszTörlés
  9. Igazából a kínai magyar átírásából fakadó viszolygásom települt a japán magyar átírására is, mindenesetre jó tudni, hogy nincs is akkora különbség utóbbi és a hepburn között!

    Hmm, erről jut eszembe, mongol népek közt vannak az iszlámban hívők? Vagy a Dōngxiāng-ot beszélők csak kivételnek számítanak?

    VálaszTörlés
  10. Közben megnéztem, és elvileg több iszlamista van, mint amennyien a samanizmusban hisznek. Csak valahogy mongolok kapcsán jobbára a buddhizmus, és a samanizmus rémlett.

    Buddhism 1,009,357 53.0
    Islam 57,702 3.0
    Shamanism 55,174 2.9
    Christianity 41,117 2.1
    Other religions 6,933 0.4
    Irreligion 735,283 38.6
    TOTAL 1,905,566 100.0

    VálaszTörlés
  11. "nincs is akkora különbség utóbbi és a hepburn között! "

    A keleti nevek magyar helyesírása szerint tkp a hepburnön alapul- egyébként van egy érdekes cikk, ami még a magyaros átírás megalkotása előtt íródott: http://www.scribd.com/doc/41156797/Japan-szavak-irasa-a-magyarban

    A vallási adatokat hol nézted meg?

    VálaszTörlés
  12. aha vagom. es a zh-t hogy ejtik?

    VálaszTörlés
  13. Ipával [tʂ], de hanganyagot Chouwentől kell kérni :)

    VálaszTörlés
  14. bitxəšï: http://en.wikipedia.org/wiki/Mongolia :) 2010-es adatok, a hivatkozás ide irányít: http://www.toollogo2010.mn/doc/Main%20results_20110615_to%20EZBH_for%20print.pdf (mongolul)

    reet:
    zh: hátrahajló nyelvvel képzett cs lenne,
    alábbi videó, 4:10-től:
    http://www.youtube.com/watch?v=z6DMOg0Mdbk&feature=related

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

A Kék-folyó tényleg kék?

A kínai írásjegyek