Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2012

精选博文

Shimoda

Színes rizs az ősöknek - 五色糯米饭

A közelgő Qīngmíng jié ünnepe alapvetően nem a lakmározásról szól, viszont az erre az ünnepre szánt étkekből sincs hiány (hánshíjié shípǐn [寒食节食品] qīngmíng ünnepekor fogyasztott hideg kaják) s valamennyi tartománynak megvan a maga jellegzetes ételkölteménye: Jiāngnán (江南) régió, vagyis a Jangce alsó folyása menti tartományokban qīngtuán-ként (青团) nevezik a zöld, ragacsos rizsgombócokat, melyet édesbab pasztával töltenek. Zhèjiāng, Jiāngxī és Ānhuī provinciákban terítékre kerülhet még a qīngmíngguǒ (清明果), ami voltaképpen egy sarló-formájú qīngtuán sült töltelékkel; míg a qīngmíngluó (清明螺), vagyis a qīngmíng-csigát főképp délen fogyasztják. A sǎnzi (馓子) északon és délen egyaránt népszerűségnek örvend, mi utóbbinak számos más elnevezése is akad - jùnǚ (粔籹), xìhuánbǐng (细环饼) niǎntou (捻头) -, a vékony csíkokra vágott tésztát olajban ropogósra sütik, közkedvelt csemege. 
A felsorolt (és többnyire zöld színű) édeskés harapnivalókon kívül létezik egy színpompásabb is, a wǔsènuò mǐfàn (五色糯米饭), …

Chen Buda & Chen Pest

Nemrégiben olvastam egy kínai reklám kapcsán, melynek helyszínéül Budapest szolgált, hogy a kínaiak olyannyira rajongnak fővárosunkért, hogy egy színész még a gyermekeit is Budának, illetve Pestnek nevezte el. Nem érdemes eltúlozni a dolgot, persze akadnak, akik be tudják lőni Magyarországot, illetve Budapestet, de ez nem számít túl jellemző dolognak. A fentebbi reklám sem Budapestre irányítja a kínaiakat, miként csak egy fiktív, ideális városról van szó, a reklám üzenete xiǎngzìyóu (享自由) = élvezd a szabadságot, valami szép helyen, ami akár Budapest is lehet, de nem konkrétan az. 
Mindazonáltal a kínai névadás igen érdekes példája Chén Bùdá (陈布达), és Chén Pèisī (陈佩斯) [Budapest kínaiul Bùdápèisī/布达佩斯 ] története. Chén Qiáng (陈强) kínai színész gyermekeiként "Bùdá" 1951-ben született, híresebb öccse, a képen látható "Pèisī" 1954-ben, utóbbi maga is színész. A történet szerint 1951-ben Chén Qiáng első külföldi útja Magyarországra vezetett, az operaházban adták elő …

小儿经 - شِيَوْ عَر دٍ

Xiǎo'érjīng (小儿经 ), vagy  xiǎojīng (arabul شِيَوْ عَر دٍ), "gyermekek írása"/"kis írás", a sinitikus nyelvek (kivált 兰银官话中原官话,东北话) illetőleg a dungáni nyelv (东干语) átírására használt arab írásváltozat, melyet elsősorban Kína iszlám hitű nemzetiségei - Huí (回族), Dōngxiāng (东乡族), Salar ( 撒拉族), valamint a dungánok közép-ázsiai leszármazottai használtak.* Az írásnak területenként eltérő elnevezései lehetnek: xiāojīng (消经), xiāozì (消字), xiǎo'érjǐn (小儿锦), Dōngxiāngwén (东乡文), huíhuíwén (回回文), etc.
A kínai nyelv fonetikus átírására (拼音文字) való törekvések egyik igencsak régi változatáról van szó a xiǎo'érjīng esetében, melynek története az iszlám Kínába érkezének korába - VII. század közepe, Táng-dinasztia alatt - nyúlik vissza.   Az iszlám Kínában való térnyerésével párhuzamosan ugyanis jelentős számú arab, ill. perzsa ajkú etnikumok települtek az országba, melyek az elkövetkező századok során fokozatosan asszimilálódtak a hanokkal - ilyenek a mai huí-k is. A…

汉字 és 漢字 vol.1.

Japántanulás során a kínai írásjegyek ismerete nagy előnyt jelenthet az írás-olvasást illetőleg és vica versa, mindazonáltal akadnak kivételek is, mikor egyes írásjegyek/összetételek kapcsán igencsak eltérő jelentést fedezhetünk fel a japán, és a kínai nyelvben.  Ezekből következik pár példa. Először a japán, aztán a kínai olvasat ill. jelentés. 
愛人 (あいじん) - szerető ≠ 爱人 (àiren) férj/feleség, kedves [Kínában a szerető az mondjuk az 二奶, vagy a 小三]
石頭 (いしあたま) - túl merev gondolkodású, szellemileg hajthatatlan ≠ 石头 (shítou) - kő, kavics

暗算 (あんざん) - fejben számolni ≠ 暗算 (ànsuàn) - ármánykodni, összeesküvést szőni 
一味 1.(いちみ)résztvevő, bandatag 2. (ひとあじ ) - különleges, sajátos íz/tulajdonság ≠ 一味 (yīwèi) - egyszerűen, csupán/vak, vakbuzgó módon  
得体 (えたい) - természet, jellem, karakter ≠ 得体 (détǐ) - alkalomhoz illő, megfelelő, adekvát 
演出 (えんしゅつ) - színdarabot rendezni ≠ 演出 (yǎnchū) - színdarabban szerepelni, előadni, performansz, 
遠慮 (えんりょ) - önmegtartóztatás,  uralkodni magán, tapintatoskodni …

Japán szleng vol. 2. - Mi a tézma?

Japán szleng második rész, melyben találkozáskor történő helyzetfelméréseket végezhetünk. Idegeneknek, vagy első találkozás alkalmával nem ajánlott. 
こんにちは - jó napot kívánok 
こんちゃ →  helló, szeva,  a jó öreg こんにちはlerövidítése, ami lehet még こんちは is. 
ちわっす → szintén köszönés, szia, szeva, etc. 
こんちゃっす→ szervusz, cső
んちゃっ → cső, helló  
おっす - mi újság? [押っ忍/押っ忍 eredetileg egy formális kifejezés volt, de szleng kontextusban főképp férfiak közti üdvözlésre használt; azt is olvastam, hogy az おはようございます-ból vett rövidítés]
うっす! → az előbbi kérdésre adekvát válasz 
ういっすー → mi a tééézma? 
うっすっす!→  szintúgy az előbbi kérdésre adekvát válasz 
おはよう / こんばんわ
a jó reggelt / jó estét kifejezésnek is vannak informális változatai: 
おっはー → jóó reggelt! 
おはよーん → 'reggelt! 
こんばんちゃ → 'estét!  
おひさしぶり -rég találkoztunk 
おひさ  →  rég láttalak 
調子どうよ?→ mi újság  [調子はどう?]
ぼちぼちでんな。→ megvagyok, megyeget 
おげんこ?→ hogy vagy mostanság? 
相変わらずだよ。→ mint mindig, ugyanaz a szitu 
久々だな。→ rég láttalak 
最近どうよ?→ mi a pá…

A kínai családnevek - 老百姓

A kínai családneveknek éppoly hosszú történettel rendelkeznek, mint maga az ország. A család/nemzetségnevek xìng (姓)/ xìngshì (姓氏) az adott illető személyes történetére utaltak, s az adott névvel  - míng (名) - szemben nem lehetett változtatni rajta. A családnév gyakorta szolgált a büszkeség és becsület szimbólumaként, mely a tiszteletre méltó ősök vérrel-verítékkel szerzett dicsőségét örökíti tovább. 
A 姓 xìng írásjegye a nőből (女) és a születésből (生) tevődik össze, ergo a nő gyermeket szül jelentéssel bír, aminek magyarázatul a kezdeti matriarchális társadalmat, vagy klánszövetséget (母系氏族社会) hozzák fel, melyben a nőknek meghatározó szerepe volt. Egyébiránt a legkorábbi kínai családnevek szinte mindegyike rendelkezik  nőgyökkel - 女 -, pl.: Yáo (姚), aminek magyarázatul szintén a matriarchális társadalom szolgálhat. Ezekben a korai időkben a gyermekek ugyanis az anyjuk családnevét örökölték, csak a patriarchális társadalom fejlődésével együtt vált elterjedtté, hogy az utódok apjuk után…

Mit tanultunk Léi Fēngtől?

2012-re esik Léi Fēng halálának 50. évfordulója, s az utóbbiakban talán kissé megkopott, egykori kultúrikont ennek megfelelően idén igen nagy fejhajtás övezi.  Számot vetés az elmúlt évekkel, visszatekintés az örök derűs, infatigábilis, megfeddhetetlen fiatal elvtársra; a kérdésfeltevés, hogy az elmúlt generációk mit tanultak Léi Fēngtől, illetve, hogy a mai generációk mit tanulhatnak tőle. Elsőként is, in medias res  Léi Fēng bölcseletének határtalan tengerében búvárkodunk egy kicsit,  melyek (néhány segítőkész kortárs pártfunkcionárius által szerényen feltuningolt, avagy teljes egészében általuk írt) naplójából valók, szabados interpretációban:
"人的生命是有限的,可是,为人民服务是无限的,我要把有限的生命,投入到无限的“为人民服务”之中去。” 
"Az emberek élte határok közé szorul, mindazáltal az emberekért tett szolgálat határok nélküli, korlátolt életemet a korlátlan emberi szolgálatokért szeretném felhasználni"
"一个共产党员是人民的勤务员,应该把别人的困难当成自己的困难,把同志的愉快看成自己的幸福。” 
"Egy kommunista a nép szolgája, kinek mások sze…

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…