Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2011

精选博文

Laoximen: egy lilong utolsó pillanatai

女書 - a nők írása vol.1.

A nǚshū (女书/女書), vagyis a nők írása egy, anyáról lányára továbböröklődött, kizárólag nők által használt egyedi írásrendszer volt, Húnán tartomány déli Jiāngyǒng járásában (江永县), valamint a nem túl messzi területeken, így Guìlín-ban (桂林) is. Eredetileg qīyánshī (七言诗) versformában íródott, mely alkotás vagy összesen hét szótagot tartalmaz, vagy nyolc/négy soros vers soronként hét szótaggal/írásjeggyel. A nǚshū leginkább nászajándékok (婚嫁礼物) tárgyain lelhető fel, így legyezőkön (扇面), kendőkön (布帕), különböző hímzéseken (绣) etc., ebből adódóan elnevezései közé tartozik a xiùzì (绣字), pàshū (帕书) és gēshàn (歌扇) is, de sāncháoshū (三朝书) és zhǐwén (纸文) titulus alatt szintén a nők írását értjük.  
Történetét tekintve, az ősi Kínában a női emancipáció egy kevéssé ismert fogalom volt, s a szebbik nemet kizárták a közoktatás alól, mi több a nők taníttatása afféle extravagáns dolognak számított. A társadalomban betöltött korlátozott funkciójuk nem tette indokolttá az írás-olvasás elsajátítását, így…

Korabeli Nanjing-i képeslapok vol.1.

Korabeli képeslapok Nánjīng-ból. 

A fenti képek a Zhōngshān Líng-t (中山陵) ábrázolják (valamint Sun-yat Sen rezidenciáját a második képeslap legalsó képén.)


 Míngxiàolíng (明孝陵) - Míng királysírok, illetve környéke. 

Línggǔsì (灵谷寺) - lélekvölgye templom, szintén a Zǐjīnshān-on (紫金山).

A kínai pidgin - 洋泾浜英语

Miután bitxəšï megvizsgálta a japán-, pontosabban yokohama-pidgint, jelen hasábon a kínai-pidgin kerül terítékre. A pidgin alapvetően egy strukturálisan leegyszerűsített, funkcionálisan korlátozott nyelv, melynek nincsenek anyanyelvi beszélői. Ettől függetlenül mégis milliók nyelve volt, adott esetben az a mai napig (Új-Guinea, kreol nyelvek, etc.).  A pidgin ugyanis egy olyan kommunikációs rendszer (交际语言, érintkezési nyelv), melyet a közös nyelvi háttérrel nem rendelkező, ám egymással kereskedelmi okokból kifolyólag beszédet folytatni kényszerülő csoportok fejlesztettek ki. A pidgineket  szokás volt ideiglenes, keverék (混合语), vagy marginális nyelvnek nevezni: szókincsük korlátozott, s természetesen kevesebb szerepet tölt be, mint azok a nyelvek, melyekből kialakultak. 
Írásban először 1850-ben jelent meg a pidgin, eredetére vonatkozólag a következő szavakat vetették fel:
az angol business szó helytelen kínai (kantoni) kiejtéseaz angol pigeon (galamb) - a galamb alkalmas az üzenetek sz…

Prostitúció update

Nemrég találkoztam a hírrel - mely ugyan tavaly év végi rendelet -, hogy a Közbiztonsági Tanács (公安机关) a szexet foglalkozásszerűen űző perszónákat illető korábbi hivatalos - màiyínnǚ (卖淫女), kéjhölgy, "kéjt áruló nőszemély" - terminust shīzúfùnǚ (失足妇女) - "eltévelygett, rossz lépést tett asszonyra" változtatta, ami mértékekkel eufemisztikusabb, s elfogadóbb. Ezáltal kikerültek a bűnözői kategóriából, s jobbára szerencsétlenségük miatt a társadalom perifériájára került nőket értik alatta, ergo jelentős előrelépést történt. 
Apropó, a 做爱 bejegyzés is frissült.

Androidok Kínában

Az elmúlt évtizedekben lejátszódó társadalmi és gazdasági változások egyik eredményeként a digitális korszak is utolérte Kínai Népköztársaságot. A világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában elő emberek immáron ennek előnyeit is képesek kihasználni. A kínai családtervezési program ’egy gyerek politikája’ egy olyan generációt hozott létre, mely az új technológiák legfőbb igénylőjévé és felhasználójává vált. Példának tekintve az internet szolgáltatás 1994-ben jelent meg az országban, nem egészen három éven belül már 620. 000 „netpolgárral”, valamint közel 300.000 világhálóra csatlakozott számítógéppel rendelkeztek. Napjainkban a kínai internetezők száma a 450 millió főt is meghaladta, s ezzel a világ legnagyobb „internetes populációjával” rendelkezik, a háztartások 65%-a rendelkezik számítógéppel, a felhasználók átlagosan 18. 3 órát töltenek el egy héten internet eléréssel, mely napi 2.6 órát jelent. Az információtechnológia eme rendkívüli fejlődése a kínai emberek életvitelére, nye…

A nap kifejezése

Az imént botlottam bele a kifejezésbe, miszerint: xīn yǒu língxī yīdiǎn tōng (心有灵犀一点通) -"hearts linked as one, just as the proverbial rhinoceros communicates emotion telepathically through his single horn", ergo két szív egyként ver. Nem bírtam nem megosztani. 
Ha már itt tartunk, a fekete orrszarvút sikeresen kiirtotta az emberiség.  偷猎万岁! - éljen az orvvadászat... 
Aki valaha is orrszarvú agyarat - xīniújiǎo (犀牛角) - használt vágyfokozóként - chūnyào (春药) -, azt Retekszisz erőszakolja meg hátulról. A suo placito az olybá kedvelt orrszarvú bátyó (犀牛大哥) valamelyik szerzeményét hallgassa százezerszer tízmillió létforgatagon keresztül.

Kína 10 percben

Egy rövidke, általános ismeretterjesztő videó Kínáról. Nem ajánlanám, ha nem érezném szükségét, csak amennyire meglepett, hogy Kínában milyen keveset tudtak Magyarországról, Magyarországon meglepett mennyire keveset tudnak Kínáról.
Be patient, and have fun!

本草纲目

A Běncǎo Gāngmù (本草纲目) Lǐ Shízhēn, (李時珍), Kína egyik leghíresebb herbológusának, illetve akupunktőrének orvostudományi gyűjteménye a Míng-dinasztia korából. A  hagyományos kínai orvostudomány legteljesebb és legátfogóbb orvosi könyvének számít, mely magába foglalt növényeket, állatokat, ásványokat s voltaképpen bármit, mit gyógyászatilag felhasználhatónak vélt.
A cím 本草纲目- "gyökerek és füvek tartalomjegyzéke/lajstroma" jelentéssel bír, 1590-ben fejezte be  Lǐ, a hagyomány szerint több, mint 800 egyéb orvosi művet áttanulmányozva, 30 évnyi gyakorlati munka mögött. Műve kapcsán Shénnóng-gal (神农) szokták volt párhuzamba állítani sikerei miatt - utóbbi kultúrhérosz a földművelés mellett a gyógynövények ismeretével is megörvendeztette az embereket.
Összesen 52 fejezetből áll, az elején kap helyet a tartalmi útmutató,  az 1-4. fejezetekig a gyógynövények átfogó listája szerepel, melyek gyógyírt jelentenek a (száz) legáltalánosabb nyavalyára - bǎi​bìngzhǔzhìyào (百病主治藥). Az 5-52. …

Megszólítások - 敬称

Daniel-san után gondoltam összedobok egy kínai változatot is a megszólításokra vonatkozólag. Par exemple a nem túl régi Kung fu pandából ismerhettük meg shifu-t (amit kínaiul inkább 'söfu'-nak ejtettek volna, ha a szinkronosok megkérdeztek volna egy kínaiul tudót). Ergo: 
shī​fu (师傅): azaz mester. Ezekkel az írásjegyekkel (szerintem) pusztán harcművész mestereket, vagy legalábbis bizonyos sportágak edzőit; esetleg egyéb művészeteket magas fokúan űzőket szokták csak illetni.
shī​fu (师父): szintén 'mestert' jelent, bár jobbára jómunkás mestert,nógrádi, pardon Zhè​jiāng-i (vagy bármely más egyéb illetőségű) vámpírok megszólítása lehet. Viccet félretéve képzett munkaerő titulusa, ami lehet taxisofőr vagy bádogos. Egyébiránt megszólítás lehet maga a foglalkozás is, úgymint sofőrök esetében sī​jī (司机), dài​fu (大夫) - orvos, de kevésbé udvarias. Noha boltban, étteremben a fú​wù​yuán (服务员) általánosan használt kifejezés (pincérre, kiszolgálóra), szexi reprezentásaiknak nyugodta…

Szörnyek kínaiul

Noha Halloween-nek Kínában sem sok hagyománya van,  mégis - mint mindenhol - menőnek számít. Egy oldalon találtam egy idevágó kis glosszáriumot, s kicsit kiegészítve mellékelem.
鬼故事 [guǐ​gù​shi]: kísértetsztori 
僵尸 [jiāngshī]: zombi. Az élőhalott nem ismeretlen a kínai legendákból sem, de inkább a nyugati filmek hívták őket életre.
吸血鬼 [xīxuèguǐ]: vámpír, erre is van példa. Literálisan "vérszopó szellem" Ehhez kapcsolódó találós kérdés: vajon ki lehet 芭菲 [bā​fēi]?

狼人 [lángrén]: farkasember, nem egy gyakori játékos Kínában. Nem úgy a [húlijīng]:狐狸精 - emlékszünk még a nőstényróka lelkére?
狐女 [hú​nǚ]: ugyanaz, mint az előző. A csábító nőstényróka.
木乃伊 [mùnǎiyī]: múmia. Szintén egy importált szörny. (A múmia három meg Kínában játszódik és egy szar film.)
鬼 [guǐ]: szellem. Alkoholszimpatizáns alteregója a 酒鬼 (alkoholista)
冤魂 [yuān​hún]: elhunytak megnyugvást nem találó szelleme
骷髅 [kūlóu]: csontváz. Alapvetően az emberi csontváz, nem feltétlen kapcsolódik hozzá szörny/élőhalott…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…