Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2011

女書 - a nők írása vol.1.

A nǚshū (女书/女書), vagyis a nők írása egy, anyáról lányára továbböröklődött, kizárólag nők által használt egyedi írásrendszer volt, Húnán tartomány déli Jiāngyǒng járásában (江永县), valamint a nem túl messzi területeken, így Guìlín-ban (桂林) is. Eredetileg qīyánshī (七言诗) versformában íródott, mely alkotás vagy összesen hét szótagot tartalmaz, vagy nyolc/négy soros vers soronként hét szótaggal/írásjeggyel. A nǚshū leginkább nászajándékok (婚嫁礼物) tárgyain lelhető fel, így legyezőkön (扇面), kendőkön (布帕), különböző hímzéseken (绣) etc., ebből adódóan elnevezései közé tartozik a xiùzì (绣字), pàshū (帕书) és gēshàn (歌扇) is, de sāncháoshū (三朝书) és zhǐwén (纸文) titulus alatt szintén a nők írását értjük.  
Történetét tekintve, az ősi Kínában a női emancipáció egy kevéssé ismert fogalom volt, s a szebbik nemet kizárták a közoktatás alól, mi több a nők taníttatása afféle extravagáns dolognak számított. A társadalomban betöltött korlátozott funkciójuk nem tette indokolttá az írás-olvasás elsajátítását, így…

Korabeli Nanjing-i képeslapok vol.1.

Korabeli képeslapok Nánjīng-ból. 

A fenti képek a Zhōngshān Líng-t (中山陵) ábrázolják (valamint Sun-yat Sen rezidenciáját a második képeslap legalsó képén.)


 Míngxiàolíng (明孝陵) - Míng királysírok, illetve környéke. 

Línggǔsì (灵谷寺) - lélekvölgye templom, szintén a Zǐjīnshān-on (紫金山).

A kínai pidgin - 洋泾浜英语

Miután bitxəšï megvizsgálta a japán-, pontosabban yokohama-pidgint, jelen hasábon a kínai-pidgin kerül terítékre. A pidgin alapvetően egy strukturálisan leegyszerűsített, funkcionálisan korlátozott nyelv, melynek nincsenek anyanyelvi beszélői. Ettől függetlenül mégis milliók nyelve volt, adott esetben az a mai napig (Új-Guinea, kreol nyelvek, etc.).  A pidgin ugyanis egy olyan kommunikációs rendszer (交际语言, érintkezési nyelv), melyet a közös nyelvi háttérrel nem rendelkező, ám egymással kereskedelmi okokból kifolyólag beszédet folytatni kényszerülő csoportok fejlesztettek ki. A pidgineket  szokás volt ideiglenes, keverék (混合语), vagy marginális nyelvnek nevezni: szókincsük korlátozott, s természetesen kevesebb szerepet tölt be, mint azok a nyelvek, melyekből kialakultak. 
Írásban először 1850-ben jelent meg a pidgin, eredetére vonatkozólag a következő szavakat vetették fel:
az angol business szó helytelen kínai (kantoni) kiejtéseaz angol pigeon (galamb) - a galamb alkalmas az üzenetek sz…

Prostitúció update

Nemrég találkoztam a hírrel - mely ugyan tavaly év végi rendelet -, hogy a Közbiztonsági Tanács (公安机关) a szexet foglalkozásszerűen űző perszónákat illető korábbi hivatalos - màiyínnǚ (卖淫女), kéjhölgy, "kéjt áruló nőszemély" - terminust shīzúfùnǚ (失足妇女) - "eltévelygett, rossz lépést tett asszonyra" változtatta, ami mértékekkel eufemisztikusabb, s elfogadóbb. Ezáltal kikerültek a bűnözői kategóriából, s jobbára szerencsétlenségük miatt a társadalom perifériájára került nőket értik alatta, ergo jelentős előrelépést történt. 
Apropó, a 做爱 bejegyzés is frissült.

Androidok Kínában

Az elmúlt évtizedekben lejátszódó társadalmi és gazdasági változások egyik eredményeként a digitális korszak is utolérte Kínai Népköztársaságot. A világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában elő emberek immáron ennek előnyeit is képesek kihasználni. A kínai családtervezési program ’egy gyerek politikája’ egy olyan generációt hozott létre, mely az új technológiák legfőbb igénylőjévé és felhasználójává vált. Példának tekintve az internet szolgáltatás 1994-ben jelent meg az országban, nem egészen három éven belül már 620. 000 „netpolgárral”, valamint közel 300.000 világhálóra csatlakozott számítógéppel rendelkeztek. Napjainkban a kínai internetezők száma a 450 millió főt is meghaladta, s ezzel a világ legnagyobb „internetes populációjával” rendelkezik, a háztartások 65%-a rendelkezik számítógéppel, a felhasználók átlagosan 18. 3 órát töltenek el egy héten internet eléréssel, mely napi 2.6 órát jelent. Az információtechnológia eme rendkívüli fejlődése a kínai emberek életvitelére, nye…

A nap kifejezése

Az imént botlottam bele a kifejezésbe, miszerint: xīn yǒu língxī yīdiǎn tōng (心有灵犀一点通) -"hearts linked as one, just as the proverbial rhinoceros communicates emotion telepathically through his single horn", ergo két szív egyként ver. Nem bírtam nem megosztani. 
Ha már itt tartunk, a fekete orrszarvút sikeresen kiirtotta az emberiség.  偷猎万岁! - éljen az orvvadászat... 
Aki valaha is orrszarvú agyarat - xīniújiǎo (犀牛角) - használt vágyfokozóként - chūnyào (春药) -, azt Retekszisz erőszakolja meg hátulról. A suo placito az olybá kedvelt orrszarvú bátyó (犀牛大哥) valamelyik szerzeményét hallgassa százezerszer tízmillió létforgatagon keresztül.

Kína 10 percben

Egy rövidke, általános ismeretterjesztő videó Kínáról. Nem ajánlanám, ha nem érezném szükségét, csak amennyire meglepett, hogy Kínában milyen keveset tudtak Magyarországról, Magyarországon meglepett mennyire keveset tudnak Kínáról.
Be patient, and have fun!

本草纲目

A Běncǎo Gāngmù (本草纲目) Lǐ Shízhēn, (李時珍), Kína egyik leghíresebb herbológusának, illetve akupunktőrének orvostudományi gyűjteménye a Míng-dinasztia korából. A  hagyományos kínai orvostudomány legteljesebb és legátfogóbb orvosi könyvének számít, mely magába foglalt növényeket, állatokat, ásványokat s voltaképpen bármit, mit gyógyászatilag felhasználhatónak vélt.
A cím 本草纲目- "gyökerek és füvek tartalomjegyzéke/lajstroma" jelentéssel bír, 1590-ben fejezte be  Lǐ, a hagyomány szerint több, mint 800 egyéb orvosi művet áttanulmányozva, 30 évnyi gyakorlati munka mögött. Műve kapcsán Shénnóng-gal (神农) szokták volt párhuzamba állítani sikerei miatt - utóbbi kultúrhérosz a földművelés mellett a gyógynövények ismeretével is megörvendeztette az embereket.
Összesen 52 fejezetből áll, az elején kap helyet a tartalmi útmutató,  az 1-4. fejezetekig a gyógynövények átfogó listája szerepel, melyek gyógyírt jelentenek a (száz) legáltalánosabb nyavalyára - bǎi​bìngzhǔzhìyào (百病主治藥). Az 5-52. …

Megszólítások - 敬称

Daniel-san után gondoltam összedobok egy kínai változatot is a megszólításokra vonatkozólag. Par exemple a nem túl régi Kung fu pandából ismerhettük meg shifu-t (amit kínaiul inkább 'söfu'-nak ejtettek volna, ha a szinkronosok megkérdeztek volna egy kínaiul tudót). Ergo: 
shī​fu (师傅): azaz mester. Ezekkel az írásjegyekkel (szerintem) pusztán harcművész mestereket, vagy legalábbis bizonyos sportágak edzőit; esetleg egyéb művészeteket magas fokúan űzőket szokták csak illetni.
shī​fu (师父): szintén 'mestert' jelent, bár jobbára jómunkás mestert,nógrádi, pardon Zhè​jiāng-i (vagy bármely más egyéb illetőségű) vámpírok megszólítása lehet. Viccet félretéve képzett munkaerő titulusa, ami lehet taxisofőr vagy bádogos. Egyébiránt megszólítás lehet maga a foglalkozás is, úgymint sofőrök esetében sī​jī (司机), dài​fu (大夫) - orvos, de kevésbé udvarias. Noha boltban, étteremben a fú​wù​yuán (服务员) általánosan használt kifejezés (pincérre, kiszolgálóra), szexi reprezentásaiknak nyugodta…

Szörnyek kínaiul

Noha Halloween-nek Kínában sem sok hagyománya van,  mégis - mint mindenhol - menőnek számít. Egy oldalon találtam egy idevágó kis glosszáriumot, s kicsit kiegészítve mellékelem.
鬼故事 [guǐ​gù​shi]: kísértetsztori 
僵尸 [jiāngshī]: zombi. Az élőhalott nem ismeretlen a kínai legendákból sem, de inkább a nyugati filmek hívták őket életre.
吸血鬼 [xīxuèguǐ]: vámpír, erre is van példa. Literálisan "vérszopó szellem" Ehhez kapcsolódó találós kérdés: vajon ki lehet 芭菲 [bā​fēi]?

狼人 [lángrén]: farkasember, nem egy gyakori játékos Kínában. Nem úgy a [húlijīng]:狐狸精 - emlékszünk még a nőstényróka lelkére?
狐女 [hú​nǚ]: ugyanaz, mint az előző. A csábító nőstényróka.
木乃伊 [mùnǎiyī]: múmia. Szintén egy importált szörny. (A múmia három meg Kínában játszódik és egy szar film.)
鬼 [guǐ]: szellem. Alkoholszimpatizáns alteregója a 酒鬼 (alkoholista)
冤魂 [yuān​hún]: elhunytak megnyugvást nem találó szelleme
骷髅 [kūlóu]: csontváz. Alapvetően az emberi csontváz, nem feltétlen kapcsolódik hozzá szörny/élőhalott…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…