Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2011

Nanjinger - Sushi Express

Kép
Amennyiben jobbfajta, legalábbis igazi sushi ( 寿司) -nak látszó tárgyakat kívánunk magunkba oktrojálni Nanjing-ban, amire egy japán is áldását adja, érdemes a Zhū ​ jiāng lù -i (珠江路) metróállomáshoz oldalazni [南师大-tól tíz perc sé ta a 广州路 mentén, az E llen's után nem túl sokkal]; s az ott lokalizálódó Sushi Expr ess -be térni. Azt nem mondanám, hogy egy kifejezetten autentikus sushi bárról va n szó, jobbára egy sztahanovista elveken nyugvó, ámde a minőség sarlóit még ki nem csorbító, képzeletbeli derék sushiproletár szívét-lelkét rizsre hinté, hogy elégedett szájízzel távozhassunk. Mindazáltal e shushiproletár korántsem egy itamae, ergo shusi-mester (mint teszem azt akivel Shàng hǎi ​ ​-ban találkoztunk), ettől függetlenül igen korrekt nigiri ( 握り寿司) [kézzel formázott rizsgombócokon tálalt halfilék], valamint maki shusi ( 巻寿司) -kat [a rizs és a hal nori lapokkal hengerré van alakítva] pusztíthatunk el jókedvvel. Ajánlatos. Étlap:

Nanjinger - S.I.T. Café

Kép
A S.I.T. Café hozzávetőlegesen a 南大 és a 南师大 egyetemeinek képzeletbeli metszéspontjában van, de legalábbis egyiktől sincs olyan messze, hogy ne érne meg egy kis sétát az igen hangulatos, kellemes atmoszférájú kávéházba. A S.I.T. alapvetően egy középkategóriás hely, középkategóriás árakkal: hatalmas plusz, hogy bármely rendelt italneműre vonatkozólag egyszeri ingyenes utántöltés jár, ergo az árban két adag foglaltatik. A sütik - kivált a brownies - 20 yuan-es ellenértékéért ellenben adhatnának akkorát is, melyet esetleg fel is tudok szúr ni a villámra, vagy nem nézek morzsának. Általában véve ez vonatkozik az étlapra is - a peregrinus nem itt fogja telezabálni magát, de nem is azért jött. Miképp tanulni jött [elviekben], melynek elsőrangú terep: barátságos környezet, legnagyobb előnye, hogy tágas, kényelmes, világos, mindez enyhén retrós dizájnnal megspékelve. Emellett az a tökéletesen semmilyen zene szól, mely táptalaja lehet elkalandozó gondolatoknak, de gondolatrest andalgásn

Kínai szleng vol. 9. - Mi a tézma?

Kínai szleng, kilencedik felvonás, melyben találkozáskor történő helyzetfelméréseket végezhetünk. 怎么样? zěn ​ me ​ yàng ? : mi újság, mi a helyzet? - a legáltalánosabb formulák egyike. 怎么样啊? zěn ​ me ​ yàng ?: jelentése egyezik az előzővel, mindösszesen egy kérdőhangsúlyt nyomatékosító toldalékhanggal ellátva. 吃饭了吗? chī ​ fàn le ma? : ettél már? - e kérdésnél kezdők gyakorta beleesnek abba a hibába, hogy konkrétan válaszolnak rá: igen ettem/nem nem, ettem. Nem, nem kell rá válaszolni, ez egy egyszerű üdvözlési formula, mely mára kiveszőben van, de idősebbektől hallhatjuk még. Eredetét tekintve a régi Kínában nem volt mindennapos az étkezés, ekképp egy nap akkor kezdődhetett igazán jól, ha már a kaja megvolt. 最近怎么样 ? zuì ​ jìn ​ zěn ​ me ​ yàng ? - mostanában mi újság, mostanában mi a helyzet? - szintúgy kommersz érdeklődés. 最近还可以吧? zuì ​ jìn hái kě ​ yǐ ba?: mostanában megvagy még? szó szerént mostanában még elmegy? - ez is jobbára barátok közti diskurzusoknál használható. 最近还凑合 吗

Shanghai 2. nap -老城市,豫园,

Kép
Az atom estét követően a förtelmes reggeli káoszból utat törvén magunkra kaptuk hátizsákunk, elbúcsúztunk Shogo-tól, aki erőteljesen kezdetleges, zigóta állapotában három nyelven hadovált - szemlátomást egy kirinnel küzdött, de megdumáltuk, hogy délben találkozunk a Yùyuán (豫园) -ben. Ergo metro, először 2-es, majd 10-es vonal. A Yùyuán tulajdonképpen olyan, mint a Nanjing-i Fuzimiao, de sokkal nagyobb kiterjedésű annál (20.000 négyzetméter) tele bazárokkal, a legkülönfélébb boltokkal, régiségekkel, teaüzletekkel, teaházakkal, etc. Ily mód bele is vágtuk magunkat az óvárosba (老城市), mely Shànghǎi főbb látnivalóinak egyike. A Yùyuán-t 1559-ben alapította egy gazdag Míng-dinasztiabeli hivatalnokcsalád sarja, Pān yǔn duān (潘允端) faerja,Pān​ 'ēn (潘恩) öreg évei számára (豫悦老亲), s mintegy húsz évet szánt építtetésére. Az elkövetkező évtizedek, sőt századok során elhanyagolttá vált, egészen, míg meg nem vásárolta egy újabb gazdag kereskedő az 1760. évben. Ezt követően XIX. század sem t

Shanghai 1.nap - 南京路, 外滩, etc.

Kép
Shàng ​ hǎi ​... Shàng ​ hǎi ​. A "kelet szajhája", a suo placito a "kelet Párizsa". Egy kicsit mindkettő. Az újgazdagok, ebül szerzett milliókon kéjelgők, kockázáson és hazardírozáson bukott reményvesztettek, a kalandra éhezők, csalók, hazugok, drogüzérek, iparmágnások, misszionáriusok, gengszterek és útféli csavargók egykori városa; a város, melyen Kína sorsát fordító forradalmak tüze futott végig, a város, melynek sötét emlékei vannak. Kína ma legnagyobb metropolisa az utóbbi években, évtizedekben nagyon magára ébredt, s foglalta el méltó helyét a Földgolyón. Nanjing kapcsán is megfigyelhető a Kínára jellemző diszparitás , de a non plus ultra e tekintetben kétségkívül Shàng ​ hǎi ​. Monumentális építkezések szerte a városban, miközben a felhőkarcolók így sem engednek a Napra kilátást, luxusáruházak, világelső márkák egész arzenálja áll rendelkezésre az egyik oldalon, gyerekkoldusok, prostituáltak, az életminimum határát talán lábujjheggyel sem elérő kilátás

Játék és muzsika egy percben

Kép
A Nanjing -i metróban sompolyogva lettem figyelmes az alábbi plakátra, ehhez kapcsolódik a feladvány: mire vetheti figyelő pillantását a sasszemű, nyájas szittya olvasó? Egy kis segítség: Az első helyes megfejtő nagy tapsot kap ajándékba, és meghallgatja a következő számot .

Huangshan 3. nap - 西递

Kép
A Huáng​shān -megm ászását, majd a T ún​xī -ba való kalandos visszatérésünk után a harmadik nap Ānhuī tartom ány Yī ​ xiàn ( 黟 县) járásának déli részén megbújó egykori patriarchális klánszövetség otthonába, Xī dì -be (西递) indultunk. A zöldellő, párás dombok közt rizsföldeken és teaültetvényeken át ügetett veszettül kárhozott gépszörnyünk, miközben a Huáng​shān komor, vad ormainak lesújtó pillantásai akaratlan is a tegnapi élményeket evokálták vissza, ám ettől eltekintve nagy kedvvel vágtam neki e kitérőnek, miképp a magam részéről a rurális Kína megszállottja vagyok , a rejtőző, eldugott falvak szerelmese, me lyek talán még magukon hordják a hajdanvolt Kína árnyék át. Xī dì korábbi elnevezése Xī chuān ( 西川 ) - mivelhogy három csermely csordogál végig rajta kelettől nyugatig, emellett a régmúlt időkben postaállomásként( 驿 站 ) funkcionált ( 铺递所 ), és ezeknek összevonásából született meg mai illetése. Xī dì története igen mélyre nyúl vissza a m últban, az itt székelő Hú család