清明节

Qīngmíngjié - 清明节 - "tiszta világosság ünnepe", egyéb elnevezésekben "ősök napja","a sír lesöprésének napja" tradicionális kínai ünnep 104 nappal a téli napfordulót követően, vagy 15 napra a tavaszi napéjegyenlőséghez kerül megrendezésre; ami általában április 4-6 között esik. Alapvetően a luniszoláris kínai naptárhoz kapcsolódik, melyet Kínán kívül más ázsiai kultúrák - Japán, Korea, Vietnam, etc. - is használtak, s tulajdonképpen ennek egyik fázisa(5.) a qīngmíng (vagy seimei)- 清明.

A tavasz eljövetelének, az újra élettől zöldellő táj ünneplése - tàqīng 踏青, "zöldre lépni", ugyanakkor az ősökre emlékezve, az elhunytak sírjainak "lesöprése", rendbe tételének ideje is egyúttal.

A kínaiak úgy vélték, hogy az ősök szelleme a család gondját viseli, s némi ételáldozat boldoggá teheti őket, mely által biztosítva volt az adott család jóléte, ennek kapcsán a Qīngmíngjié a Hán​shí​jié-ben 寒食 (hideg étkezés ünnepe) gyökerezik.

Maga a Qīngmíngjié hagyománya Xuānzong Tang császárhoz nyúlik vissza, 732-re. Az akkori módosabb kínaiak egyfajta presztízsvállalkozásként gyakorta óriási fejhajtást rendeztek a saját őseik feletti tiszteletadásra, Xuānzong ennek letörésére elhatározta, hogy kizárólag Qīngmíng idején lehet az ősök oltárán tisztelettel adózni. Innentől kezdve az ünnep megcsontosodott a kínai kultúrában.

Az ünnep idején a leszármazottak az ősök sírja elé vonulnak, kitisztítják azokat, ételt és italt, tömjénfüstülőket ajánlanak fel az elődöknek; valamint aranypapírt (金纸), más elnevezésben sötét pénzt (冥币) vagy szellempénzt égetnek el az ősök egzisztenciájának biztosítása végett...

A Qīngmíng során gyakori a fűzfacsokor hordása, illetőleg az ajtókra való kiakasztása, melynek alapvetően gonosz szellemeket távol tartó funkciója van.

Ilyenkor kezdődnek a kültéri mókák, családi kirándulások, hagyományosan pedig a tavaszi földművelés nyitányát is jelentette egyszersmind.

Érdekes továbbá, hogy az olyan meghatározó, ominózus esemény, mint a Tiān'ānmén-incidens is a Qīngmíngjié idejére esett. Taiwanon pedig Jiang Jieshi (Csang Kaj-sek) halálára emlékeznek április 5-én.

Megjegyzések

  1. Köszönöm a magyarázatot! Így már 明白了 :)
    Az okinavai, pontosabban  nahai/náfai (那覇) társalgási könyvem szerint Okinaván is van hasonló ünnep, usímí ウシーミー néven.

    VálaszTörlés
  2. Az könnyen lehet! Egyébként Kínában már nincs túl nagy jelentősége, 49' után a KKP mellőztette, aztán csak 2008-ban állították vissza.

    Én igazából nem sokat tapasztaltam belőle, bár a fűzfacsokrokat igen! Meg végül is sokan voltak kirándulni, de Kínában mindig sokan vannak... :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

A Kék-folyó tényleg kék?

A kínai írásjegyek