Ugrás a fő tartalomra

精选博文

I ♥ 侬

Xi'an - 3. nap (大雁塔)

Xi'an, harmadik nap felkerekedtünk, és a város egyik ősi jelképéhez, a 64,5 méter magas Vadludak nagy pagodájához (大雁塔 Dàyàn Tǎ) navigáltunk, mely a város déli féltekén helyezkedik. Igen jó állapotban konzerválódott szent buddhista zarándokhely, melyet még a Tang-dinasztia idején, 642-ben húztak fel, s arra a célra szolgált, hogy itt rendszerezze illetőleg fordítsa le Xuanzang szerzetes indiai tripje során szerzett szanszkrit nyelvű buddhista dokumentumait. Xuanzang (596-664)- kiről már volt említés Nanjing-i ereklyéi és a Dragonball kapcsán - Chang'an-ból (a mai Xi'an-ból) startolt anno, és a Selyemút mentén több sivatagon keresztülvágva a buddhizmus bölcsőjébe, Indiába érkezett. 17 évig tartó tripje során 657 szútrát és számos Buddha-ereklyét zsákmányolt, és visszatérve Chang'an-ba Táng Gāozōng császár jóváhagyásával a Dàyàn tǎ-t körülvevő Da Ci'en templomegyüttes első apátja lett. Ötven szerzetestársával együtt itt kezdtek bele az összeszedett matéria kínaira fordítására, 1355 kötetben le is nyomatták a szanszkrit tanításokat.

A "vadludak" elnevezéshez egy külön legenda tartózkodik. A buddhisták között volt egy csoportosulás, kiknek a húsevés nem számított tabunak. Egy nap azonban nem tudtak húst venni, és éppen észrevettek egy raj meggondolatlan vadludat körözni fejük felett, mire az egyik szerzetes így fohászkodott magában: "ma nincs hús. Bízom, hogy a könyörületes Bodhiszattva juttat nekünk valamit", s lám, az egyik vadlúd pont kitörte szárnyát és pont előttük zuhant a földre. A szerzetesek ezt egyértelmű jelnek vették, hogy még inkább ájtatosak legyenek, felhúzták a pagodát, és megtagadták a húsfogyasztást. Innen ered az elnevezés.

A pagodát körülvevő Da Ci'en templom előtt áll Xuanzang szobra, a templom bejáratánál oroszlánszobrok állnak őrt. A templom bejáratánál egy dobtorony és egy harangtorony van, a dobok kapcsán érdemes tudni, hogy a föld hangjának tekintették, és mágikus erővel ruházták fel, miszerint a dob hangja távol tartja a gonosz szellemeket. Emellett a buddhista prédikálások során a dobok hangját gyakorta párosítják az oroszlán bömbölésével, ergo igen fontos szerepük volt e hangszereknek. A szemközti harangtoronyban pediglen egy 15 tonnás vasból öntött harang kapott helyet.

A Vadludak nagy pagodájától északra fekszik egy hatalmas, szökőkutakkal díszített tér, mely egész Ázsia egyik legnagyobb zenés-szökőkútjaként tündököl, melyet turistaösvények és parkok vesznek körül. 12:00-kor megnéztük az előadást, a muzsikaszós szökőkút-performanszt, közben egy idősebb belga nővel és barátnőjével elegyedtünk beszédbe, kik csak úgy utazgatnak Kína szerte, meginvitáltuk őket a pagodához, de elmondásuk szerint nekik már herótjuk van a kínai templomokból, nem is érdekelte őket Xuanzang, de még a Dragonball sem, hiába is próbáltuk felkelteni érdeklődésüket. Sok turista utazza keresztül-kasul ezt az országot, de azt se tudja, hogy mit lát.

Délután lett, mire bejártuk a környéket, igazából a látnivalók nagy részét kipipáltuk, nem akartunk már kapkodni, így visszamentünk a hostelba, megnéztük a Gyűrűk urát, és elkészítettük a Magyarországot bemutató rajzocskánkat (kvázi egy 3. katonai felmérést, melyre még I. Ferenc is elégedetten kacsintana) - Kókának is szerfölött nagy jelentőséget tulajdonítva -, melyet ki is ragasztottak a több száznyi egyéb rajzocska mellé, ki erre jár majd hazánkfia, mindenképp csodálja meg nagyívű munkánkat.

Elköszöntünk, visszaindultunk az állomásra, ahova 157587982642462472 habzó szájú, elméje feletti kontrollt elvesztő embertársunkkal próbáltunk bejutni, rendesen deportálási hangulat volt, totális káosz, ahogy az embertömeg nyomul befele barátot, nőt, gyermeket feledve űzött vadként; az az érzésem volt, hogy menekülünk Szarajevóba. Végül csak felszálltunk a vonatra, ahol kiskutya szagú párnám és takaróm volt, lehet az kábított el, de elég gyorsan álomba szenderültem, és már csak valahol Nanjing közelében tértem vissza a Köztes Létből. Jó kis trip volt, Xi'an egy nagyszerű, vibráló kulturális központ(ahol gigászi építkezések folynak: egy húsz éven belül teljesen más lesz az arculata, ami nem éppen pozitívum. És ez Kína számos nagyvárosára elmondható). Ugyanakkor az öreg Nanjingba is jó volt visszajönni.

Ki esetlegesen attól retteg, hogy nincs semminő matéria e hasábokon a Xi'an-i incidensről, az ne rettegjen, mert van.

Xi'an kapcsán érdemes ellátogatni a xianese.com oldalra, ahol naprakész információkat kaphatunk a város kulturális eseményeiről, koncertekről, kiállításokról és minden más egyébről.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…