Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2010

Ba Jin: Az örök élet tornya

Ha már a japán agresszióról esett szó, akkor ímhol egy régebbi recenzióm az egyik legjelentősebb XX. századi kínai író, Ba Jin egy alkotásáról, az örök élet tornyáról, melyet az előző poszt által szült történelmi szituáció ihletett. A 20. századi kínai irodalom történetét nagymértékben befolyásolta a nyugati eszmeáramlat. A régi rendszer írástudóinak eltűnésével párhuzamosan egy új értelmiségi osztály emelkedett fel, melynek tagjai Amerikában, Európában, Japánban folytattak tanulmányaikat. Ez a kínai értelmiség Kína megmentésének útját a hagyományok teljes körű elvetésében, és a Nyugat szisztematikus utánzásában látták[1]. A harmincas években született meg Kínában a modern, kritikai realista regény, kiknek képviselőihez tartozott Li Feigan (1904-2005) is[2]. Otthonában, majd Sanghajban tanult, ösztöndíjjal 1927-ben érkezett Párizsba. Fiatalkorában maga is az anarchizmus híve volt; erre utal írói álneve is, mely két kedvenc írójának, Bakutyin és Kropotkin neveinek első és utolsó szóta…

Japán agresszió Mandzsúriában

A kelet-ázsiai geopolitikai viszonyok átrendeződésének értelmében a korábbi kínai hegemóniát fokozatosan felváltotta az imperialista nagyhatalommá növekedett Japán uralma. Társadalmának működése immáron elválaszthatatlanul összekapcsolódott a globális gazdasági, illetve politikai folyamatokkal, s az első világháborút követő konjunkturális időszak alatt felgyorsuló gazdasági, és társadalmi változásokkal együtt járó szociális feszültségek új erőket hoztak létre: Japán Kína-politikáját az 1924-1927 közötti időszakban a liberális politikát folytató Minszeito-kabinettel szemben 1927-től Szeijúkai-mineszterelnök, valamint Tanaka tábornok Kínával szemben folytatott keményvonalas fellépése váltotta fel. A Japánban fennálló túlnépesedési válságot katonai expanzió, terjeszkedés formájában vélték megoldani,[1]amiről szemléletes képet festenek egy japán ezredes 1930-as évek közepében írt esszéjének sorai: „Japán számára csupán három lehetőség maradt, hogy enyhítsen a fölös népességből fakadó bel…